A cikk, melyet Balatoni András, a jegybank Gazdasági Előrejelzési és Elemző Igazgatóságának igazgatója, illetve Soós Gábor Dániel főosztályvezető jegyez, akár a szakmai fordulat kézzelfogható jele is lehet, amellyel azt üzenik a gazdaságpolitikai döntéshozóknak, hogy Magyarországnak szakítani kellene a forint leértékelésére építő gazdaságpolitikával. Az ehhez hasonló üzenetek a jegybankból ma már nem meglepőek, az MNB az elmúlt években különféle jelentésekében, tanulmányokban folyamatosan ösztökéli a kormányt a korábbi gazdaságpolitika feladására, mondván 2030-as években a felzárkózás csak minőségi változással lehetséges, és több esetben szorgalmazták az oktatás, valamint az egészségügy reformját is.
A szerzők szerint, amíg a 2010-es évek elején még jól működött a forint leértékelődésére építő gazdaságösztönzés, mára a megváltozott gazdasági-inflációs környezetben ez kifejezetten káros. Azzal, hogy az elmúlt években az infláció általánosan visszatért a világba, a vállalati árazások sokkal rugalmasabbá váltak, ami azt eredményezte, hogy az árfolyam inflációra gyakorolt hatása jelentősen, mintegy a duplájára emelkedett, a hatás sebessége pedig kétszer gyorsabb, mint a 2010-es években volt – vélekednek a szerzők. Ezzel szemben a külkereskedelmi csatorna ideiglenes versenyképességi előnye ma már sokkal kisebb, időtartama pedig rövidebb, mint korábban. Az elmúlt években a kormány és az MNB úgy támogatta a magyar exportőröket, hogy a forint enyhe, ám fokozatos leértékelése plusz forintbevételhez juttatta a cégeket, változatlan termelékenység mellett.
Az MNB szakértői szerint mára a forint leértékelődésnek inflációs hatása jóval jelentősebbé vált, mint az a 2010-es évek elején volt, ezzel szemben az elmúlt évtized második felére jellemző enyhén pozitív GDP-növelő hatása semlegessé, sőt enyhén negatívvá változott a 2020-as évekre. A szerzők szerint a megváltozott gazdasági környezetben minden gazdasági szereplőnek – a cégeknek, kormánynak, MNB-nek – fel kell ismernie, hogy a stabil, kiszámítható árfolyampálya egyszerre szolgálja az alacsony infláció helyreállítását és megőrzését, illetve a fenntartható gazdasági felzárkózást.