A meleg gyógyvízéről híres Hajdúszoboszlón felforrósodtak az indulatok, miután a 24 ezer fős településen elterjedt a híre, hogy százával érkeznek majd vendégmunkások a város szabad szálláshelyeire, és tömeges megjelenésük ártani fog a turizmusból élő családok százainak. Czeglédi Gyula, a település független polgármestere a közösségi oldalán osztott meg ezzel kapcsolatban egy bejegyzést a hétvégén. Ebben azt írta: Az elmúlt napokban számos hír jelent meg a városban tartózkodó vendégmunkásokkal kapcsolatban, ezért még a múlt hét közepén konzultált a városi rendőrkapitánnyal. Fokozott figyelmet kért a rendőrségtől, hogy Hajdúszoboszló lakossága biztonságban érezze magát. Hozzátette: minden olyan intézkedést megtesznek, amivel megakadályozhatják, hogy a városban munkásszálló létesüljön. A szállásadóktól azt kérte, hogy ne alakítsák munkásszállóvá a panzióikat, a lakosságtól pedig azt: jelentsék, ha erre utaló jeleket látnak. Amennyiben indokolttá válik, úgy nyilvánosságra hozza azoknak a nevét is – írta – akik külföldi vendégmunkásokat szállásolnak el Hajdúszoboszlón. A város önkormányzata korábban már hozott olyan intézkedéseket, amivel korlátozhatja munkásszálló létesítését: csak ipari övezetben, és a saját helyi vállalkozói tevékenységhez kapcsolódva teszik ezt lehetővé.
Cegléd Gyula hétfőn délután törölte a bejegyzést, arra hivatkozva: noha ő a helyiek nyugalmát és biztonságát tartotta szem előtt, amikor írta, a posztot, más jellegű bejegyzések is elárasztották az oldalát. Kerestük a polgármestert, de azt üzente, hogy a korábbi bejegyzésén túl nem kíván mást megosztani a nyilvánossággal.
Ugyancsak a betelepülő vendégmunkások „veszélyeire” figyelmeztetett Jónás Kálmán független önkormányzati képviselő, akinek egyéni körzete épp a szállodákkal, magánpanziókkal leginkább érintett településrész. Ő azt írta: a debreceni ipari parkban folyó építkezések miatt több ezer munkavállalónak kell a térségben rövid időn belül szállást biztosítani, de a megyében Hajdúszoboszló az egyetlen olyan település, amelynek van annyi vendéglátói kapacitása, hogy ezt megtegye.
Jónás Kálmán a Népszavának azt mondta: az idegenforgalmi szezon általában július közepétől augusztus végéig tart a fürdővárosban, de szeptembertől már több szállásadó is arra kényszerülhet, hogy a bevételei érdekében esetleg vendégmunkásoknak adja ki a szálláshelyét. A hotelek foglaltsága egyelőre elég magas, de a kisebb családi házas panziók már most, a nyári szezonban is bővelkednek szabad férőhelyekben. Hozzátette:
tud olyan panziótulajdonosról, aki bement az önkormányzat jegyzőjéhez, és megkérdezte: ha befizeti az indiai vendégmunkások után az idegenforgalmi adót, és kvázi egyfajta üdülővendégnek tekinti őket, akkor a tevékenysége vajon legális-e?
Ő igenlő választ kapott, így ezt a példát követve később további lehetséges szállásadók is kihasználhatják majd a képviselő szerint ezt a fajta „kiskaput”, miközben szerinte hosszútávon az egész város idegenforgalmát veszélyezteti a vendég munkások tömeges jelenléte.
– Elég csak néhány lengyel vagy román újságban meg szellőztetni, hogy Hajdúszoboszlóra többezer ázsiai vendégmunkást telepítettek be, máris egy másik gyógyfürdőt fognak felkeresni a potenciális vendégek – mondta.
Agárdi abszurd: gyerek nem, vendégmunkás igen
Kiszorultak az izomsorvadásban szenvedő gyerekek a néhány évvel ezelőtt két és félmilliárd forintos uniós támogatással felújított Velence-tavi Vízi Sportiskola agárdi telephelyéről, mert az iváncsai akkumulátorgyárban dolgozó dél-koreai vendégmunkásoknak alakítottak ki itt szálláshelyeket – írta a HVG. A létesítményben a többi között Pedagógiai Szakszolgálat és Korai Fejlesztő Központ is működik, a hotelben pedig akadálymentesen tudtak közlekedni a beteg gyerekek. Az épületegyüttest fenntartó cég vezetője azzal indokolta a döntésüket: a társaságnál a piaci alapon üzemeltetett turizmus és vendéglátás jelentős veszteséget okozott a Covid-járvány majd pedig az energiaárak növekedése miatt, s emiatt ezt a tevékenységet kénytelenek voltak felfüggeszteni.