Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) kedd délelőtt elfogadta a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály tervezetéről szóló véleményét. Ezzel a képviselő-testület egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy kialakítsa álláspontját a törvény szövegéről. A rendelettervezetről szeptemberben szavaz az EP kulturális és oktatási bizottsága, majd a plenáris ülés várható jóváhagyását követően megkezdődhetnek a tárgyalások a kormányokat képviselő EU Tanáccsal a jogszabály végső formába öntéséről.
Az Európai Bizottság (EB) tavaly szeptemberben tette közzé javaslatát a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról. Szándékai szerint a kötelező erejű rendelet új szabályokat határozna meg a médiapluralizmus és a médiafüggetlenség védelme érdekében. Az EB megerősítené a közszolgálati média függetlenségének garanciáit, átláthatóvá tenné a média tulajdonviszonyait, biztosítékokat vezetne be a médiakoncentráció megakadályozására és létrehozná a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet a tömegtájékoztatás szabadságának folyamatos monitorozására. Az előterjesztést motiválta a kormánypártok által letarolt magyarországi média helyzete is.
A hétfőn elfogadott parlamenti szakbizottsági vélemény több helyen módosít az eredeti javaslaton.
Egyik sarkalatos pontja szerint az állami reklámokat és pénzügyi támogatásokat elosztó hatóság egyetlen médiaszolgáltató számára sem juttathat nagyobb támogatást, mint az e célra elkülönített költségvetésének 15 százaléka.
A hatóságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a pénzügyi támogatásokról szóló részletes információkat és továbbítani azokat az európai felügyeleti szervnek.
A jóváhagyott szöveg alapján az Európai Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy vizsgálatot indítson a média függetlenségét és sokszínűségét fenyegető piaci összefonódások vizsgálatára és a beavatkozásra. Az értékelés kiterjedne a nyomtatási és a terjesztési piacra is. Ha az EB súlyos kockázatokat tapasztal, előírhatja például, hogy a médiapiaci koncentrációban résztvevők lépjenek vissza a társulástól. A képviselők véleménye szerint a brüsszeli testületnek döntése során figyelembe kell vennie, ha az adott tagállammal szemben folyik a 7. cikkelyes eljárás a médiaszabadságot érő veszélyek miatt (Magyarország esetében ez a helyzet).
A parlamenti testület több biztosítékot építene a rendszerbe a közszolgálati média függetlenségének garantálására is. Az egyik ilyen lenne egy vagy több független hatóság kijelölése annak vizsgálatára, hogy a közszolgálati média valóban pártatlanul végzi-e a tevékenységét. Komoly aggályok felmerülése esetén ezek a szervek tájékoztatnák az Európai Bizottságot és a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet.
A terv szerint az uniós felügyeleti szervnek a nemzeti szabályozó hatóságok vezetői lesznek a tagjai.
Szavazati jogukat azonban minden olyan esetben fel kell függeszteni, ha bebizonyosodik, hogy tevékenységük nem felel meg a törvényben előírtaknak vagy ha nem függetlenül látják el a feladataikat – javasolja az EP állampolgári jogi bizottsága.
A parlamenti testület megtiltaná kémszoftverek vagy más hasonló technológiák telepítését médiamunkások, alkalmazottaik vagy családtagjaik eszközein.
A törvény végleges szövegéről nagy vita várható a tagállamok és az uniós képviselő-testület között. Több ország úgy véli, hogy a jogszabály túl messzire megy és olyan területeket érint, amelyekbe az EU-nak nem lehet beleszólása. Az EU27-ek egyébként már elfogadták a tárgyalási álláspontjukat, amelyet információink szerint két ország – Magyarország és Lengyelország – nem szavazott meg.