Meglehetősen feszült hangulatban zajlott Karl Nehammer osztrák kancellár, Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint Orbán Viktor kormányfő július 7-én Bécsben zajlott újabb menekültügyi egyeztetése. A házigazda kancellár, aki általában igyekszik kesztyűs kézzel bánni a magyar kormánnyal, szokatlanul élesen bírálta Orbán-kormányt, amiért a magyar hatóságok szabadon engedik az embercsempészeket, hanem továbbengedik őket Ausztria felé.
Valamelyest azonban mégiscsak javult a helyzet, Ausztriában az év első harmadában 18 százalékkal csökkent a menedékkérők száma elsősorban amiatt, mert Szerbia már nem engedi be vízum nélkül az Indiából és Tunéziából érkezőket. A belgrádi vezetést korábban a vízummentesség megszüntetésével is megfenyegette az EU, ha továbbra is vízummentességet biztosít egy sor harmadik világbeli állam számára. A gyakorlat mögött diplomáciai játszma áll és az, hogy a Vucic-kormány így akarja elérni: a kedvezményezett országok továbbra se ismerjék el Koszovó függetlenségét.
Orbán Viktor: Magyarország meg fogja találni a jogi és politikai módját annak, hogy a brüsszeli döntéseket ne hajtsa végreA menekültek azonban újabb és újabb útvonalakat keresnek arra, hogy eljussanak az Európai Unió területére. Bécsi adatok szerint az Ausztriában regisztrált menekültek több mint fele Bulgárián keresztül lép be az EU-ba. A szófiai rendőrséget pushbackkel, a menekültek erőszakos visszakényszerítésével vádolják. A bevándorlókat már azután küldik vissza, hogy sikerült átjutniuk a Bulgáriát Törökországtól elválasztó kerítésen. Segélyszervezetek szerint tavaly 88 ezer ember járt így. Hamid Khoshseiar, a bulgáriai Harmanli városában működő Mission Wings nevű civil szervezet munkatársa az osztrák közszolgálati médiának, az ORF-nek elmondta, hogy egyes esetekben nemcsak ruhákat, pénzt és mobiltelefonokat vettek el az érintettektől, de az erőszaktól és a veréstől sem riadtak vissza.
Videókkal zsarolják a hozzátartozókat
A Mission Wings alapítója, Diana Dimova viszont arról számolt be, hogy az embercsempészek is elképesztően brutálisan lépnek fel. Egy videofelvétel dokumentálja, ahogy bolgár embercsempészek verik a menekülteket. – Pénz – kiabálják nekik. Ilyen videókkal akarnak nyomást gyakorolni a hozzátartozókra, hogy pénzt küldjenek - magyarázza Dimova. A bolgár hatóságokat pedig azzal vádolja, hogy figyelmen kívül hagyják a menedékkérelmeket. Elmondása szerint emiatt az elmúlt hónapokban 600 migráns fordult a Mission Wingshez, mielőtt menedékkérelmet nyújtott be. Itt feljegyzik a nevüket, így akarják megakadályozni a pushbackeket.
A bolgár határrendőrség igazgatója, Anton Szlatanov az ORF-nek adott nyilatkozatában visszautasította a vádakat, és kifejtette, hogy a rendőröket az emberi jogok tiszteletben tartására képezték ki. – Alapvetően az a prioritásunk, hogy megakadályozzuk a migránsok átjutását a határkerítésen, amelyet kamerákkal és érzékelőkkel szereltünk fel, illetve elegendő személyzettel és felszereléssel láttunk el. Ha mégis sikerül nekik az átjutás, akkor felvesszük őket – állította. Ezután szerinte egy „teljesen legális, az emberi jogokat tiszteletben tartó” eljárás kezdődik. Bulgáriában ez kezdetben körülbelül kéthetes őrizetet jelent – elsősorban a menekültek személyazonosságának megállapítása és ellenőrzése céljából.
Milyen pusback?
Az EU és Törökország külső határán lévő Kapitan Andrejevo határátkelőnél a rendőrök minden teherautót szén-dioxid-szondával és szívverésérzékelővel is átvizsgálnak, hogy megbizonyosodjanak arról, senki sem lép be illegálisan az ország területére. Az ilyen ellenőrzések kicselezése érdekében a csempészek egyre gyakrabban használnak nehéz tartálykocsikat. Az egyiket a hatóságok szerint a múlt héten állították meg mélyen bolgár területen, a tartályban 40 felnőttet és gyermeket rejtettek el.
A bolgár oldalon a zöldhatárt három méter magas, kamerákkal és hőérzékelőkkel felszerelt dupla határkerítés védi. A kerítésen néhány helyen zárt kapuk láthatók. Egy járőrparancsnok magyarázata szerint ezeket arra használják, hogy a kerítésnél a túloldalon lévő fákat és bokrokat visszavágják, hogy ne nőjenek túl magasra. Azt is tagadja, hogy itt pushback folyna. Jó az együttműködés a bolgár és a török és a bolgárhatárrendészet között. – Ha migránsokat látunk a török oldalon, értesítjük az ottani kollégákat. Ők ekkor járőrt küldenek – mondja az egyik bolgár határőr.
Néha csak a ruhát hagyják rajtuk
Az ORF által megszólaltatott menekültek nem festenek túl idilli képet a bolgár határrendészetről. Öt afgán menekült, akikkel az ORF csapata a helyi ellenőrzés során találkozott a határ török oldalán, arról számolt be, hogy hét napig Bulgáriában voltak. Az ottani rendőrség a bolgár fővároson, Szófián keresztül küldte vissza őket török területre. – Nem bántottak minket, de elvették a mobiltelefonjainkat, a pénzünket, a táskáinkat, és csak a ruháinkat hagyták meg – mondta az egyik férfi.
A határhoz közeli törökországi Cagalayik faluban egy gazda és helyi újságíró megerősítette az ORF-nek, hogy a határ felé tartó menekültek gyakran jól felszereltek. A Bulgáriából visszatérők viszont néha még csak ruhával sem rendelkeznek. Nemi erőszakról és halálesetekről is beszámolnak.
A kerítésig eljutó migránsok csak ritkán fordulnak a bolgár tisztviselőkhöz. A legtöbben közülük nem szeretnének Bulgáriában, Európa legszegényebb országában maradni. Menedékkérelmet sem nyújtanak be, hogy Észak- és Nyugat-Európába jussanak el, a kockázatos útvonal ellenére.
Bulgária a szomszédos Romániával együtt 2024-re szeretne bekerülni a schengeni övezetbe. Ausztria 2022 decemberében megakadályozta a két ország schengeni csatlakozását, Hollandia pedig ellenezte Bulgária schengeni felvételét.
