turista;turizmus;Horvátország;Dubrovnik;intézkedések;

Dubrovnik, amelynek történelmi központja 1979 óta az ENSZ világörökségi listáján van, különösképpen függ a külföldi látogatóktól

- Drasztikus intézkedéseket vezethet be Dubrovnik, hogy megfelelő viselkedésre ösztökélje a turistákat

Horvátország ugyan mindig örül a látogatóknak, de már annyian érkeznek az országba, hogy ekkora áradattal egyre kevésbé sikerül megküzdenie.

Amint azt keddi számunkban is jeleztük, mind több európai turistaparadicsom hoz intézkedéseket a turisták visszaszorítására. Akad azonban egy a magyarok által különösen kedvelt város, ahol drasztikus intézkedéseket terveznek, méghozzá Dubrovnik.

Horvátország ugyan mindig örül a turistáknak, de már annyian érkeznek az országba, hogy ekkora áradattal egyre kevésbé sikerül megküzdeni. Persze ez a helyzet azért sokkal jobb annál, mint amilyennel Zágrábnak a koronavírus-járvány első nyarán kellett megküzdenie, amikor alig érkezhettek külföldiek az országba. Pedig Horvátország költségvetése szempontjából különösen fontos lenne, hogy minél többen látogassanak el ide, hiszen a bevételek mintegy ötöde származik a turizmusból.

Dubrovnik, amelynek történelmi központja 1979 óta az ENSZ világörökségének része, különösképpen függ a külföldi látogatóktól. Ugyanakkor a város már szenved a turisták áradatától. Nemcsak az építészeti kincsek és a lélegzetelállító helyszín vonzza a tömegeket a középkori erődvárosba, hanem a Trónok harca című sikersorozat is. Dubrovnik a forgatás során Királyvár díszleteként szolgált.

A járvány előtti utolsó évben másfélmillió turista kereste fel a 41 ezer lakosú várost. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt minden egyes lakosra 36 vendég jutott. Velencében és Brugge-ben, a népszerűségi rangsor következő helyein ez az arány 21:1. A járvány nyugalmából már semmi sem maradt a horvát tengerparti városban. 2022-ben a látogatók száma már 86 százaléka volt a 2019-es rekordévnek, idén pedig új rekordra számít a helyi turisztikai hivatal.

Mato Frankovic polgármester régóta küzd azért, hogy a város életminősége ne essen teljesen áldozatul a turisták beáramlásának, írta a Neue Zürcher Zeitung. Kampányt folytatott a látogatók napi felső határának bevezetéséért, például a sétahajók kikötési engedélyeinek korlátozásával. A konzervatív politikus nem véletlenül mondja, hogy a fenntartható minőségi turizmus nem lehetséges elégedett lakosok nélkül. Ehhez azonban további megszorító intézkedések bevezetése sem elképzelhetetlen. A helyi sajtó arról számolt be, hogy zajvédelmi okokból a jövőben tilos lesz majd kerekes bőröndöket húzni az óváros macskakövén. Ha valaki fittyet hányna a szabályozásra, akkor 265 eurós bírsággal sújthatják, állítja a jelentés. (Horvátországban az év eleje óta már az euró a fizetőeszköz.)

Az állítólagos intézkedések értelmében novembertől kötelező csomagszállítást vezetnek be. Az óvárosba való belépés előtt minden turistának egy pultnál kellene leadnia a csomagját, ahonnan a bőröndöket térítés ellenében szállítják a szállodába. A zajkibocsátást a szabadtéri vendéglátóhelyeken is szigorúbban ellenőrzik majd.

Dubrovnik tehát egyfajta európai Szingapúrrá válhat, már ha valóban megfelelnek a valóságnak ezek az értesülések. Ugyanakkor a városvezetés tagadja, hogy ilyen drasztikus terveket dédelgetne.

Közleménye szerint nem vezetett be bírságot a gurulós bőröndök használatáért, és egyelőre nem is tervezi ezt.

Az ugyanakkor tény, nemrég figyelemfelkeltő kampányt indítottak, hogy a vendégeket „előzékenységre”, jobb odafigyelésre ösztönözzék. A „Tiszteljük a várost” című animációs filmben azt ábrázolják, milyen viselkedés illendő Dubrovnikban, az óvárosban. Az oda nem illő magatartás közé tartozik például a fürdőruhában való sétálgatás, a látnivalókra való felmászás, a háziállatok szabad szaladgálása a macskaköveken vagy a kerekes bőröndök használata, különösen éjszaka. Dubrovnik városának szándéka azonban nem a büntetések kiszabása, hanem a vendégek nevelése – állítja az önkormányzat. A polgármester is azt írta a Facebookon, hogy nem kívánnak a tiltások városává válni. De nem sajnálják azt, ha egy-két turistát vesztenek, ha így tudják megőrizni a hely szépségét.

Megrendültek Bruno Kahl, a német hírszerzés (BND) vezetőjének pozíciói azután, hogy a szakszolgálat nem értesítette előre a kormányt Jevgenyij Prigozsin június 24-ei lázadásáról.