Az Eurostat módszertana szerint júniusban 19,9 százalékra mérséklődött Magyarországon a 12 havi drágulás, ez egyetlen hónap alatt 2 százalékpontos csökkenés. (A KSH módszertana szerint júniusban 20,1 százalékos volt a pénzromlás mértéke). A két százalékpontos csökkenés ellenére még mindig toronymagasan idehaza a leggyorsabb az árak emelkedése az egész EU-ban. Júniusban ugyanis az éves infláció az Unióban 6,4 százalékra, az eurózónában pedig 5,5 százalékra zsugorodott. Ez utóbbi még mindig magasnak számít, hisz az Európai Központi Bank inflációs célja a 2 százalékos éves fogyasztóiár-emelkedés elérése lenne. Az IMF szerdán publikált gazdasági előrejelzése szerint erre egészen 2026-ig várni kell, ugyanis még 2025-ben is 2,1 százalék lesz az eurózóna inflációja az idei 5,2, és a 2024-re várt 2,8 százalék után.
A magyar infláció csökkenése a következő hónapokban gyors ütemben folytatódhat, a Portfolio.hu elemzői konszenzusa szerint idén decemberre 7,7 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme, az éves átlagos áremelkedés 18 százalékos lesz. Ugyanezen felmérés szerint idehaza az árak jövőre 5,8 százalékkal nőnek, 2024 decemberére 5,3 százalékra csökkenhet a pénzromlás üteme. Vagyis jövőre az ideinél már szerényebb ütemben folytatódik a dezinfláció.
Ez azonban még a jövő zenéje, ugyanis a magyar infláció még mindig kiemelkedő, hiszen a második legmagasabb árindexet Szlovákiában (11,3 százalék) és Csehországban (11,2 százalék) mérte az Eurostat.
Májushoz képest az éves infláció huszonöt tagállamban csökkent, egyben stabil maradt, egyben pedig emelkedett – jegyzi meg az Eurostat jelentése. Ugyanakkor a legalacsonyabb éves rátát Luxemburgban (1,0 százalék), Belgiumban, valamint Spanyolországban (1,6-1,6 százalék) regisztrálták. Vagyis az infláció csökkenése, a dezinfláció az egész kontinensen erőteljes és széleskörű. Ez nem mondható el ugyanakkor Németországról, az EU legnagyobb gazdaságában ugyanis emelkedtek az árak, a májusi 6,3 százalékról 6,8 százalékra.
Az Orbán-kormány kommunikációja szerint a magyar gazdaságot sújtó extra magas inflációért kizárólag az ukrajnai háború, illetve az arra adott uniós, Oroszország elleni gazdasági szankciók a felelősek, amelyeket azonban minden egyes alkalommal támogatott a magyar kormány. A régió országai – elvileg – nagyon hasonló mértékben szenvedik el az ukrajnai háború gazdasági hatásait, ennek ellenére az infláció még a környező államokéval összehasonlítva is sokkal magasabb nálunk, mint bármelyik országban, legyen az a tagja az EU-nak, vagy sem. Még az EU-n kívül álló Szerbiában is „csak” 13,5 százalék volt a 12 havi pénzromlás mértéke. Tíz százalék feletti inflációt mértek ezenkívül a már említett Csehországban és Szlovákiában, illetve Lengyelországban is. Ezzel szemben már Romániában is 9,3 százalékos inflációt mértek, nem beszélve az eurózónatag Horvátországról, ahol az árak 12 hónap alatt 8,3 százalékkal emelkedtek. Szlovénia már réges-rég elhagyta Magyarországot, és ez látszik az inflációs adatán is: a 6,6 százalék belesimul az uniós átlagba.
Túlságosan derűlátó az Orbán-kormány, recesszióban marad a magyar gazdaságJövőre, de még 2025-ben is Magyarországon lesz az egyik legmagasabb infláció az Európai Unióban