GDP;államháztartási hiány;előrejelzés;infláció;Kopint-Tárki;Raiffeisen Bank;

Túlságosan derűlátó az Orbán-kormány, recesszióban marad a magyar gazdaság

Míg a kabinet a napokban elfogadott költségvetésben 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idénre, a kormánytól független elemzők most megjelent előrejelezéseikben még a pozitív előjel sincs meg. Jövő évre ugyan már a Kopint-Tárki és a Raiffeisen Bank elemzői pozitív növekedést várnak – de mai tudásunk szerint nem lesz meg a kormány által kitűzött négy százalékos gazdasági növekedés.

A magyar gazdaság teljesítménye idén fél százalékkal csökken, így a régióban egyedül idehaza nem sikerül elkerülni a recessziót. Jövőre viszont a bruttó hazai termék (GDP) már 2,5 százalékkal nőhet, legalábbis a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. kedden publikált előrejelzése szerint. Ez megfelel a régiós átlagnak, bár a román és a lengyel gazdaság ennél egy százalékponttal gyorsabban nőhet.

Az első negyedévben négy tagállam került recesszióba: Észtország (-3,7 százalék), Litvánia (-2,6 százalék), Magyarország (-1,1 százalék), valamint Csehország (-0,5 százalék). A második negyedévben azonban több kelet-európai tagállamban is átmeneti visszaesés várható, elsősorban a magánfogyasztások erőteljes visszafogása miatt. Ha a jelenleg stagnáló Lengyelországban is visszaesik a gazdaság, úgy a régió egészében is egy, legfeljebb két negyedéves gazdasági visszaesés következhet be.

A Kopint-Tárki idei fél százalékpontos GDP-csökkenést váró előrejelzése elmarad a piaci konszenzustól, amely nulla százalék körüli, igaz, ezzel szemben a kormány még mindig 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár az idénre, amire gyakorlatilag semmi esély.

A kutatókat meglepte a magyar ipar gyenge teljesítménye, ezért a korábbi szerény két százalékos növekedéssel szemben – látva az első öthavi adatok –, éves szinten ma már egy százalékos visszaeséssel számolnak. A várakozásaikat erősítik a nemzetközi hatások, például a német ipar gyengélkedése nem jelent sok jót a magyar gazdaság számára, ugyanakkor hasonló figyelmeztető jel a hazai menedzserindexek bezuhanása, ami romló termelési várakozásokra utal. Az gyenge ipari teljesítményt ellensúlyozhatja – de nem teljes mértékben –, a mezőgazdaság felpattanása, illetve a szolgáltatási szektor pozitív szaldója.

A gazdaságkutató előrejelzése szerint a magánfogyasztás az idén két százalékkal csökken, ami, látva a boltok forgalmában 10 százalék feletti csökkenését, akár jó hírnek is nevezhető. Ráadásul a kutatók szerint a két százalékos csökkenéshez pozitív kockázatok tartoznak.

A Kopint-Tárki kutatói szerint idehaza idén az infláció 18 százalék lesz. Ez az előrejelzés egy százalékponttal alacsonyabb a kutatóintézet áprilisi előrejelzéséhez mérten.

A 18 százalék messze a legmagasabb érték az Európia Unióban, ugyanakkor a Kopint-Tárki által várt 2024-es 5,8 százalékos inflációról ez már nem mondható el.

Ugyanis azzal számolnak, hogy Lengyelországban a pénzromlás jövőre 6 százalék lehet. Az 5,8 százalékos előrejelzés ugyanakkor összhangban van a kormány hat százalékos várakozásaival. A kutatók megjegyzik, hogy az idénre jelzett 18 százalékkal kapcsolatban felfele és lefele mutató kockázatokat egyaránt azonosítottak. Felfele mutató kockázat, hogy augusztustól eltörlik ugyan az egyes élelmiszerekre tavaly bevezetett ársapkákat, és ezzel párhuzamosan a kormány ismételt állami bevakozása esetleg az infláció lefutására negatív hatással lehet. Ugyanakkor az energiaárak változása, pontosabban annak számbevétele jelentős lefele mutató kockázatot hordozz, abban az esetben, ha az augusztusi éves gáz- ás villamos mérőóra leolvasások után jelentős korrekcióra kerül sor szeptemberben. A havi leolvasások alapján látható, hogy lakosság számottevően csökkentette fogyasztását, és feltételezhető, hogy éves szinten a korábban számoltnál kevesebb nem támogatott, „lakossági piaci áron” elszámolt energiát fogyasztottak a háztartások. Ha ezt valóban igazolják az éves leolvasási adatokban, akkor az energiaárak visszamenőleg lefele módosíthatják az inflációs számokat.

Nincs rendben a költségvetés

A kormány idénre a GDP 3,9, jövőre a bruttó hazai termék 2,9 százalékára rúgó hiánnyal számol. A Kopint-Tárki kutatói mind a két évre ennél egy százalékponttal magasabb hiányt várnak, ami évi mintegy 800 milliárd forintos hiány-túllövést, vagy kiigazítási igényt jelent. A cég szerint ugyan az államháztartás hiányának növekedése májusban és júniusban lelassult, az év első 6 hónapjában a pénzforgalmi deficit közel 2900 milliárd forintra nőtt és így meghaladta az előirányzat 85 százalékát. A hiány év eleji meglódulása részben egyszeri és szezonális hatásokat tükröz. Miközben a fűtési idény következtében „orrnehéz” lefutású lakossági rezsitámogatások elérték az éves előirányzat kétharmadát, az ezt fedezni hivatott ágazati extraprofit-adók befizetése zömmel az év második felére esik a jogszabályi határidők miatt. A május végéig rendelkezésre álló részletes adatok azonban az adóbevételek, különösen a fogyasztási típusú adók, jelentősebb elmaradását is mutatják. Az áfabevételek az első öt hónapban mindössze 2,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg kormány több mint 16 százalékos növekménnyel kalkulált. Az adóbevételek éves szinten az idén 500 milliárd forinttal maradnak el a tervezettől, míg a kiadási oldalon további mintegy 270 milliárdos plusz tételekkel számolnak a kiegészítő nyugdíjemeléssel és a lakástámogatással kapcsolatos kiadások miatt. A 2024-es, már elfogadott költségvetésben levő 800 milliárdos lyuk okai az alacsonyabb adóbevételek mellett az MNB 400 milliárdos veszteségtérítése, amit viszont egy jogszabály-módosítással akár meg is úszhat a kormány. A Raiffeisen Bank elemzői nem adtak előrejelzést az államháztartási hiány várható lefutására, de a hiánycélok elérését óriási kihívásnak nevezték. A banki elemzők a kockázatok között említették még az államadósság kamatkiadásait is, illetve azt, hogy az uniós támogatásokról mind a mai napig nincs megegyezés, miközben a kormány folyamatosan kifizeti azokat, ami pedig a hiányt növeli. A bank elemzői szerint ma már elenyésző annak a valószínűsége, hogy idén Magyarország akár egyetlen cent friss uniós támogatáshoz jusson.

Idén akár 8 százalék alá is eshet az infláció

A gazdasági növekedés idén még stagnálni fog, ám az év második felében a pénzromlás üteme jelentősen mérséklődik, már december előtt meglehet az egyszámjegyű infláció – áll a Raiffeisen Bank elemzőinek negyedéves helyzetértékelésében. Az év végére az irányadó kamat 11,5 százalékra csökken, az euróért pedig várhatóan 380 forintot kell majd fizetni. Akár 8 százalék alá is mehet 2023 végére az infláció mértéke – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az éves átlagos infláció 17,9 százalék lehet. 2024 végére az infláció jelentősen, 5,5 százalékra fog csökkenni, vagyis jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a korábbi időszakban tapasztalt drágulás jelentősen lelassul. A bank decemberre 7,6 százalékos inflációt vár, ugyanakkor jövőre a további mérséklődés jelentősen lelassul, hisz még 2024 decemberére is 5,5 százalékos pénzromlást várnak.

A magyar gazdaság az első negyedévben még recesszióban volt, ám úgy tűnik, elindult a növekedés, ezzel együtt az idei évben a GDP növekedése nulla százalék körül várható, jövőre azonban már 3 százalékos növekedést prognosztizálnak a bank elemzői. A következő negyedévekben még nem valószínű, hogy az összkép sokat változik, és a gazdaság várhatóan hasonló dinamikát mutat majd, mint az első negyedévben: gyengélkedő ipar és építőipar, vegyes szolgáltatási szektor és jelentős javulás a mezőgazdaságban a termelési oldalon; tovább javuló nettó export, mély csökkenés a bruttó állóeszköz-felhalmozásban. Ezt a javuló fogyasztási adatok ellensúlyozhatják. Az építőipar a magas kamatlábak okozta finanszírozási problémák és a nagy állami beruházások egy részének halasztása miatt várhatóan továbbra sem mutat majd derűs képet Török Zoltán véleménye szerint.

Az euróövezetben az infláció folyamatosan csökken, ez júniusban már csak 5,5 százalék volt, előreláthatólag a javulás az év második felében sem torpan meg. Izgalmas lesz azonban az Európai Központi Bank szeptemberi kamatdöntése, ami okozhat a piacon meglepetéseket. Egyelőre még a döntéshozók is megosztottak abban a kérdésben, hogy szükség van-e további monetáris szigorításra. Az euró-forint árfolyamban túl nagy meglepetés a mostani becslések alapján nem várható, 380 forint környékén mozoghat a következő időszakban a kurzus – mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője.