Noha a világ legtermészetesebb dolga kellene, hogy legyen, mégis a meglepetés erejével hatott, hogy Orbán Viktor szerdán „elfogadta” Marcel Ciolacu meghívását, Tusnádfürdőre menet először beugrott Bukarestbe egy nem hivatalos találkozóra a román kormányfővel.
A magyar miniszterelnök évtizedek óta, minden diplomáciai íratlan szabályt felrúgva úgy bonyolítja tusnádfürdői „magánútjait”, hogy nem találkozik román vezető politikusokkal – ez alól csak egykori „barátja”, Traian Basescu jelentett kivételt rövid ideig – de a táborban már minden magyar miniszterelnökeként, egyáltalán nem magánemberként lép fel és üzen Magyarországra, Brüsszelbe, időnként Washingtonnak is. Első mandátuma idején Adrian Nastaseval egyszer találkozott Marosvásárhelyen Tusnádfürdőre menet, majd 2010-ben Emil Bockal, Bukarestben.
–Ez egy csodálatos barátság kezdete – írta Facebook-oldalán közétett közös fotójuk mellé angolul, a Casablanca című film híres mondatát idézve Orbán Viktor. A román kormány közleménye azonban inkább egy új felállást, mintsem egy új barátság kezdetét sugallja.
A tavalyi botrányos tusványosi Orbán-előadás után a román vezető politikusok közül elsőnek és leghangosabban épp az akkor még miniszter Marcel Ciolacu emelt szót. Információink szerint a júniusi kormányzati rotációval megváltozott vezetésű bukaresti külügyminisztériumba múlt héten, miután kiderült, hogy az idei tábor mottója a „béke”, berendelték a magyar nagykövetet és közölték vele, hogy szeretnék, ha az idei rendezvény botránymentesen zajlana le, azaz mindenféle Európai Unió és Ukrajna ellenes megnyilvánulások nélkül. Ezt látszik megerősíteni a szerdai Ciolacu-Orbán informális találkozó után kiadott kormányközlemény is.
A román nemzeti hírügynökség, az Agerpres által idézett közlemény, az MTI és a magyar beszámolóktól eltérően tartalmaz egy olyan mondatot is, miszerint „Végül, de nem utolsósorban, a találkozó során Ciolacu kiemelte az európai uniós egység és szolidaritás, valamint az EU és a NATO Ukrajnának nyújtott támogatása fontosságát hangsúlyozó üzenetek megfogalmazását az orosz katonai agresszióval összefüggésben”. Ez a diplomácia nyelvezetéről lefordítva gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román miniszterelnök megkérte magyar kollégáját, hogy a Románia területén zajló rendezvényen szombaton elhangzó beszédében alkalmazkodjon az uniós normákhoz és a közös uniós állásponthoz.
Orbán Viktor és a magyar kormány is tudja, hogy – bár erre sosem volt példa, és soha semmi jel nem utalt erre - a bukaresti vezetés, ha akarja, megakadályozhatja, hogy jövőre is „hagyományos felállásban”, azaz a magyar miniszterelnök főszereplésével kerüljön sor a nyári táborra. Nyilván Bukarest nem akarja, mert sem egymillió állampolgárát, sem a szomszéd országot nem akarja magára haragítani. Csakhogy a mindenkori román kormány politikai színezettől függetlenül EU- és NATO kompatibilis politikát folytatnak, nem mennek szembe sem Brüsszellel, sem Washingtonnal, számukra prioritás nehezen kiharcolt jelenlegi pozíciójuk megtartása. Jelesül az, hogy az országban amerikai rakétavédelmi bázis működik, a NATO keleti szárnyának egyik támaszpontjává váltak, Bukarestet geopolitikai pozíciói miatt „körbeudvarolják” a nagyok, és ezt nem fogják veszélyeztetni a Vlagyimir Putyin trójai falovának tartott magyar miniszterelnökért.
Minden ugyanakkor híradás kiemelte, hogy az informális találkozón egy majdani Bukarest-Budapest gyorsvasút, TGV tervéről is beszéltek. A megbeszélésen jelen lévő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Radio France Internationalnak nyilatkozva pedig azt mondta, Orbán Viktor azt javasolta, hogy ez a projekt európai, francia technológiával valósuljon meg, mert ebben a franciák a legjobbak. A rendre orosz vagy kínai finanszírozású, technológiai hátterű magyar nagyprojektek fényében ez legalább akkora meglepetés, mint a bukarestit magánebéd, és mindenképpen fordulatot jelent az orbáni politikában vagy legalábbis retorikában.
