A fideszes választók a kormánypártok újabb és újabb korrupciós botrányai után is kitartottak pártjuk mellett, ebből azt gondolhatnánk, hogy nem érdekli őket a jogállamiság. Ez azonban tévedés. A Fidesz-KDNP szavazói körében kiugróan magasra értékelt a jogállamiság elve – legalábbis ezt állapította meg a Republikon Intézet kutatása.
Külön vizsgálatot megérne – jegyezte meg a felmérést ismertető, a Népszavához is eljuttatott elemzés –, hogy egyes választók mit értenek „jogállamiság” alatt. Kétségtelen viszont, hogy a kormánypártiak szerint azt a Fidesz-KDNP képviseli. Tehát amikor felróják a kormánypárti szavazóknak, hogy szemet hunynak a demokrácia leépítése felett, a jogállamiság felértékelésével ők azt a jelzést adják le, hogy szerintük a Fidesz-KDNP betartja a törvényeket. Ezzel a saját gondolkodásukat és pártpreferenciájukat igazolják.
A Republikon Intézet azt kutatta, hogy mennyire azonosulnak a válaszadók egyes kormányzási elvekkel. A felmérés során hat alapvető elv társadalmi beágyazottságát vizsgálták: tekintélyelvűség, jogállamiság, individualizmus, szolidaritás, haladás és hagyomány.
A teljes népességet tekintve a legalacsonyabb értékelést a haladás kapta, de a „nagy képet nézve” nincs olyan kormányzási elv, amit következetesen elutasít a magyar társadalom. A válaszadók számára a jogállamiság volt a legfontosabb érték: az, hogy a kormány a törvények betartásával vezesse az országot. A vizsgálat szerint az individualizmus sem áll távol a magyar népességtől, a többség egyetért azzal a gondolattal, hogy mindenki érdemei szerint részesüljön a rendelkezésre álló javakból. Ugyanakkor a szolidáris kormányzást is támogatták a válaszadók, ami a Republikon Intézet szerint némileg ellentmondásos, de nem váratlan eredmény.
A kormánypárti szavazók körében láthatóan az individualizmus felé billen a mérleg a szolidaritás helyett, ez logikus annak fényében,
hogy a Fidesz hatalomra kerülése óta a munkaalapú társadalom elvét képviseli, és az „aki nem dolgozik, ne is egyék” mentalitás erősen jelen van a támogatói bázisban is. A tekintélyelvűség kevésbé fontos, mint az előbb felsorolt elvek, azonban a teljes népességhez viszonyítva a kormánypártiak érezhetően magasabbra értékelték.
A kormánypárti táborban a papírformának megfelelően felértékelődik a hagyományok fontossága is, ami a a Fidesz politikai kommunikációjának gerincét adja. A két politikai tömb közötti legfőbb törésvonalat is ez jelenti. Az egész kutatás legalacsonyabb értékét az adta, amikor a kormánypártiakat a haladásról kérdezték.
Az ellenzékieknél is a jogállamiság viszi a prímet – hangsúlyozta a Republikon Intézet, amelynek elemzése ezt természetesnek tartja. A kormánypárthoz képest az ellenzéki szavazók számára kevésbé fontos az individualizmus, de náluk is jelen van az érdem szerinti elosztás igénye. Különösen a kormánypárthoz képest erősebben megjelenik a szolidaritás fontossága.
A tradicionálisan szociális beállítottságú magyar társadalomban az ellenzéki szavazók körében kiemelt helyet kapnak a baloldali értékek. A haladás mind a teljes mintához, mind a kormánypártiakhoz képest fontos az ellenzéki válaszadók számára. Bár az ellenzékiek kevésbé értenek egyet azzal, hogy a hagyományokat mindenáron védeni kell,
mégis fontosabb számukra a hagyományok védelme, mint a kormánypártiak számára a haladás filozófiája.
A Republikon Intézet összegzése szerint vannak finomabb árnyalatok – az ellenzékiek szolidárisabbak, a kormánypártiak tekintélyelvűbbek és individuálisabbak –, de mindent összevetve meglehetősen homogén a magyar társadalom ideális kormányzásról alkotott képe. Csak a hagyomány-haladás tengelyen tapasztalhatók komoly különbségek. A magyarságban általánosan jelen van a jogállam iránti elvárás, a szolidaritás, a tekintélyelvűség, ami talán történelmi maradvány. A túlnyomó többség egy olyan demokratikus jogállamban szeretne élni, ahol az állam aktív szerepet vállal.
