Készül az Orbán-kormány, csak idén ezer milliárd forintot költ fegyverekre

Több száz millió euró értékben vásárol Magyarország Hero típusú öngyilkos német-izraeli drónokat a düsseldorfi Rheinmetall AG-tól. Azt a cég közleménye nem árulta el, hogy pontosan mekkora összeget költ el Magyarország, a cég közleményében csak az szerepel, hogy nagyságrendileg mekkora üzletről van szó.

A gyár az idén kezdi leszállítani a fegyvereket a magyar honvédségnek, a folyamat átnyúlik a jövő évre is. Mint katonai forrásaink elmondták, a némileg pongyola módon „drón” néven elterjedt – valójában repülő, többségében egyszer használatos, cirkáló, intelligens bombák – védekező és támadó harcban is használhatók. Az angol szakirodalomban loitering munitionnek nevezett fegyver valójában a drón és a cirkálórakéta „hibridje”, így jóval lassabban közlekedik, mint a cirkálórakéta és kisebb robbanótöltetet is hordoz, ám nem egy konkrét cél, hanem egy célterület ellen indítják. Ott a drón 30 perctől 6 óráig tartó időn keresztül „lézeng” a levegőben, onnan elemzi a látottakat, továbbítja a földi kezelőszemélyzetnek, majd kiválasztja a leginkább optimális célpontot, amit végül nagy pontossággal lő ki.

Egyelőre nem tudni, hogy a magyar hadsereg pontosan milyen típusú Hero-ból mennyit vásárolt, a fegyvercsaládba ugyanis öt, növekvő méretű, hatótávolságú és robbanóerejű fegyver tartozik. A Honvédelmi Minisztérium (HM) jellemző mód még közleményt sem adott ki a nagy értékű fegyvervásárlásról. Ez nem újdonság, a NATO nyomásra is zajló magyar hadseregreform során a magyar hadvezetés rendre titkolja, hogy milyen fegyverből mennyit és mennyiért vásárol, erről az adófizetők jobbára utólag értesülnek. A kormánytöbbség, élve a kétharmados erőfölénnyel, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságában sem számol be arról, mennyit költött az ország fegyverek vásárlására, és leggyakrabban csak a gyártó cégek közleményeiből derülnek ki beszerzések, ahogy ezúttal is történt.

Míg hivatalos magyar adatok nem érhetőek el a fegyverköltéseinkről, addig a NATO statisztika alapján kiszámítható, hogy 2016 és 2023 óta az ország valamivel több mint 2600 milliárdot költött el eszközvásárlásra. Ráadásul az arányok egyre növekednek: míg hét éve a védelmi költségvetés 13 százaléka ment eszközvásárlásra, addig 2020-ban már 45, idén pedig várhatóan 48 százalék megy el erre, legalábbis a NATO statisztikák alapján. Utóbbi azt jelenti, hogy 876 milliárdot költhetnek különféle fegyverek, eszközök vásárlására. Ehhez kell hozzácsapni a mostani Rheinmetall-üzlet értékét, (korábban 96 milliótól egészen 250 millió euróig terjedtek a piaci tippelgetések az immáron régóta formálódó üzletről) azaz valahol 40 és 100 milliárd forint közötti összeggel dagadhat tovább a magyar fegyverkiadások mérlege.