Jelentősen – 28-33 százalékkal – emeli a fővárosi közösségi közlekedés jegyárait a Budapest Közlekedési Központ (BKK). Szeptembertől egy vonaljegy a jelenlegi 350 forint helyett 450 forintba kerül majd, az úgynevezett fedélzeti vonaljegy, vagyis a buszokon megvásárolható menetdíj 450 forintról 600 forintra emelkedik, míg a 10 darabos gyűjtőjegy ára a mostani 3000 forintról 4000 forintra nő.
„Az emelés mértéke az elkerülhetetlen minimum, amely jóval elmarad az elmúlt tíz év inflációjától. Ha annyival emelnénk az árat, mint amennyivel egy gombóc fagyi ára nőtt az elmúlt évtizedben, akkor ősztől 990 forint lenne egy buszjegy” – magyarázza Karácsony Gergely főpolgármester hozzátéve, hogy ezzel együtt is Budapesten az egyik legolcsóbb a vonaljegy a magyar városok közül.
A fővárosi közösségi közlekedés vonaljegyeinek ára 10 éve változatlan, miközben a MÁV, a Volán és számos nagyváros jelentősen emelte az árat az elmúlt hónapokban. A külső gazdasági kényszerek miatt előbb-utóbb Budapestnek is emelni kellett volna, márpedig a városvezető szerint „sokkal tisztességesebb ezt a választás előtt őszintén megtenni, mint a választás után sunnyogva”.
A főváros és a BKK ugyanakkor tudatosan nem nyúl a bérletárakhoz, a felnőtt, illetve a diákbérletek ára nem változik – 9500, illetve 3450 forint marad - és továbbra is fenntartják a 14 év alattiak és az álláskeresők ingyenes utazását. Ezzel arra ösztönöznék a fővárosban közlekedőket, hogy az alkalmi jegyvásárlás helyett inkább bérletet váltsanak és ha már bérletük van, akkor minél többet használják a közösségi közlekedést, lehetőség szerint autó helyett. Ezzel mindenki jobban jár – jelezte a várospolitikai szándékot a főpolgármester.
Karácsony Gergely mindezzel együtt elkerülhetetlennek nevezte a jegyáremelést, a kormányzati sarcpolitika immár a közösségi közlekedés működtetését veszélyezteti. Bár a járvány vége óta egyre többen térnek vissza a közösségi közlekedéshez, összességében jelentősen csökkent a BKK jegyárbevétele az elmúlt négy évben.
– A pandémia előtti utolsó teljes évben még 68 milliárd forintot gyűjtött be a jegyek és bérletek eladásából a BKK, míg 2020-ban ez 40 milliárdra esett vissza, ahonnan tavaly év végére 56 milliárdra sikerült visszakapaszkodni. Ez 16 százalékkal volt kevesebb, mint 2019-ben, miközben az energiaárak növekedésével és az általános inflációval a kiadások drasztikusan emelkedtek
– válaszolta a Népszava kérdésére Walter Katalin a BKK vezérigazgatója. Mint mondja, a csökkenő bevétel és a növekvő kiadás együttesen azt eredményezi, hogy a budapesti közösségi közlekedést fenntartó fővárosra egyre nagyobb teher hárul. Az idén összesen 60 milliárd forinttal kerül többe az önkormányzatnak a közösségi közlekedés működtetése, mint 7 évvel ezelőtt.
Normális esetben a közösségi közlekedés működését egyharmad részben az utasok finanszírozzák a jegy- és bérletvásárláson keresztül, a költségek egyharmadát állja az állam, hiszen a városi közlekedést sohasem csak az adott településen lakók használják, míg a fennmaradó részt az önkormányzat teszi hozzá. Budapest esetében 2015-ben járt ehhez legközelebb a BKV finanszírozása. Akkor a kiadások 36 százalékát fedezte a fővárosi önkormányzat, hasonló arányban szálltak be az utasok, a fennmaradó részt adta be e kormány. 2019-re már jelentősen megváltozott az arány: a közösségi közlekedést 41 százalékban jegyárbevételből, 53 százalékban fővárosi támogatásból, 6 százalékban állami normatívából fedezték - közölte a Népszavával korábban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
A pandémia tovább rontott a helyzeten. 2021-re 30 százalékra esett vissza a jegyárbevétel aránya, az állam a költségek a 7 százalékát, a fővárosi önkormányzat pedig a 63 százalékát fedezte, miközben a kormány minden lehetséges módon csökkentette az önkormányzati bevételeket adóelvonás, az iparűzési adó felezés, illetve a szolidaritási hozzájárulás növelése révén. Erre rakódott rá tavaly az energiaár-robbanás, illetve az infláció hatása. Az idén már a közösségi közlekedés működési költségeinek 70 százalékát a főváros fizeti. Ez 150 milliárd forintos kiadást jelent, miközben 2021-ben még 134 milliárdot adott erre az önkormányzat. Az állam 2016-ban még 18 milliárdot adott erre, 2018 óta csak 12 milliárdot, miközben ennek több mint felét vissza is veszi a MÁV és a Volán révén agglomerációs közlekedési támogatásként.
Kellett a hitel
A fizetőképesség fenntartása idén már csak működési hitel felvételével volt biztosítható a közlekedési cégnél. A BKK 2023. június elején írta alá a K&H Bankkal az átmeneti finanszírozásra vonatkozó, 24 milliárd forintos hitelszerződést. A hitelkeret 2023. június 14. és 2023. szeptember 7. között áll a BKK rendelkezésére, az igénybe vett hitel visszafizetésének határideje 2023. szeptember 18. Walter Katalin vezérigazgató bízik abban, hogy az egész hitelkeretet nem is veszik igénybe, a fővárostól javarészt ősszel beérkező támogatásból pedig határidőre visszafizetik a kölcsönt.
