Itt a felmérés, a magyarok kétharmada végveszélyben sem harcolna a hazájáért

A fideszesek nagy többsége is úgy gondolja, a NATO nélkül Magyarország nem lenne képes megvédeni magát – mutatta ki a Publicus Intézet felmérése. A kormánypártiak és az ellenzékiek véleménye ugyanakkor gyökeresen különbözik az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatásokról.

A Magyar Honvédség jelenlegi állapotában képes-e arra, hogy a NATO nélkül, egyedül is megvédje az országot egy támadás esetén? A Publicus Intézet felmérésében szereplő kérdésre mindössze a válaszadók 7 százaléka felelte azt, hogy Magyarország a NATO nélkül is képes lenne megvédeni magát. Az elsöprő többség, 86 százalék úgy ítélte meg, hogy nem lenne képes erre (a fennmaradó 7 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni).

Ebben a kérdésben kivételesen a kormánypártiak és az ellenzékiek többsége is ugyanazt az álláspontot képviseli: a fideszesek túlnyomó része, 71 százaléka sem hiszi azt, hogy az ország saját maga elboldogulna külső támadás esetén. Csupán a kormánypártiak 14 százaléka vélekedik úgy, hogy Magyarország nem szorulna a NATO segítségére. A Publicus Intézet eredményei ugyanakkor arról tanúskodnak: a lakosság 62 százaléka nem tart attól, hogy Magyarország a NATO tagjaként belesodródik a most zajló háborús konfliktusba. A megkérdezettek harmada – a fideszesek 36, az ellenzékiek 30 százaléka – ugyanakkor nem zárja ki ezt a lehetőséget.

Összességében azonban ennél kevesebben (20 százalék) látnak jelenleg is olyan országot, amely „közvetlen, nyílt háborús fenyegetést jelent Magyarország határaira”. A politikai preferenciák alapján ennél a kérdésnél már jobban szétnyílt az olló: az ellenzékieknek csupán 13, a kormánypártiaknak viszont 32 százaléka érzékel más ország részéről háborús fenyegetést. Ebben a körben, vagyis azok között, akik látnak ilyen veszélyt, az ellenzékiek 56 százaléka Oroszországot, a kormánypártiak 74 százaléka Ukrajnát nevezte meg fenyegetést jelentő országként.

A kormánypártiak körében azok vannak relatív többségben (48 százalék), akik úgy vették észre, hogy a honvédség morális állapota jobb lett az elmúlt évtizedben. Az ellenzékieknek csak elhanyagolható töredéke, 3 százaléka osztja ezt a véleményt, míg relatív többsége (46 százalék) úgy gondolja, hogy rosszabb lett.

A Fidesz kommunikációja és intézkedései nem viselik magukon a koherencia összes ismertetőjegyét. Miközben országos toborzás folyik, a honvédségtől nagy számban bocsátanak el rutinos katonákat. Miközben fideszes politikusoktól lépten-nyomon azt hallani, hogy az Ukrajnának szállított fegyverek csak a háború elhúzódását szolgálják, a magyar kormány a haderőfejlesztési program keretében felpörgeti a fegyverbeszerzéseket. Igaz, olykor akadozik a gépezet: James E. Risch, az amerikai szenátus külügyi bizottságának republikánus tagja blokkolta az Egyesült Államok 735 millió dolláros rakétaeladását Magyarországnak, amiért a fideszes többségű magyar parlament még mindig nem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. (A kormány, illetve a honvédelmi tárca utólag azt állította, nem is akartak Himars rakétarendszert vásárolni).

A zavaros kormányzati megnyilvánulások közepette a Publicus Intézet felmérésében résztvevők 49 százaléka értett egyet azzal, hogy emeljék a magyar honvédség létszámát, 46 százalék pedig azzal, hogy a tartalékos állományt is növelni kellene. Ugyanakkor a megkérdezettek 37, illetve 39 százaléka szerint erre nincs szükség. (A többiek nem válaszoltak.) A létszámgyarapodást mindkét esetben a kormánypártiak szorgalmazták inkább: a fideszesek kétharmada vélekedik így, az ellenzékieknél ez az arány 40 százalék.

Ha Magyarországot külső támadás érné, akkor – szintén 50 év alattiakról van szó – a kormánypártiak 20 százaléka mindenképpen jelentkezne önkéntesnek a magyar hadseregbe, 11 százaléka csak végveszély esetén, 67 százalékának pedig egyáltalán nincs ilyen szándéka. Az ellenzékiek hasonló mértékben utasítanák el az önkéntes szolgálatot (65 százalék). Körükben jóval kisebb azok aránya, akik mindenképpen jelentkeznének (8 százalék), de jóval nagyobb azoké (25 százalék), akik ezt végveszély esetén megtennék.

Az előbbihez hasonló kérdést már nemcsak az 50 év alattiaknak, hanem az összes megkérdezettnek feltette a Publicus Intézet: ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, harcolna-e a hazája érdekében? Kétharmadhoz közelít azok aránya (64 százalék), akik a „nem” vagy „inkább nem” választ adták. Majdnem pontosan ugyanezek a számok jöttek ki arra az esetre is (62 százalék), ha Magyarországot támadná meg egy másik ország. Amennyiben Magyarország támadna meg egy másik országot, akkor már 91 százalék nem fogna fegyvert.

Benkő Tibor volt honvédelmi miniszter 2020-ban beszélt arról, hogy a Magyar Honvédség a régió meghatározó hadereje szeretne lenni. Az összes megkérdezett 80 százaléka szerint mindeddig ez nem valósult meg: az állítással a fideszesek többsége (51 százalék) sem vitatkozik.

A kormánypártiak több mint kétharmada (68 százalék) úgy véli, csakis tárgyalással, diplomáciával lehet elérni, hogy Oroszország kivonuljon Ukrajnából. Az ellenzékiek 30 százaléka bízik abban, hogy kizárólag tárgyalással sikert lehet elérni, abban viszont még ennél is jóval kevesebben (7 százalék), hogy pusztán a katonai erő alkalmazása, az ukrán hadsereg támogatása megoldás lehet. A fideszesek 5, az ellenzékiek 23 százaléka szerint egyszerre kell tárgyalni és katonai erővel fellépni. Elgondolkodtató adat, hogy az ellenzékiek 14, a kormánypártiak 5 százaléka nem tekinti célnak Oroszország kivonulását, míg az ellenzékiek 21, a kormánypártiak 15 százaléka szerint nem lehet elérni, hogy az oroszok elhagyják Ukrajna területét.

Markáns törésvonal rajzolódott ki, amikor a Publicus Intézet megkérdezte: Magyarország biztonsága szempontjából mennyiben hasznos, hogy az Európai Unió és NATO-tagországok pénzzel, fegyverekkel támogatják Ukrajna honvédő háborúját? A fideszesek 83 százaléka ezt „inkább nem” tekinti hasznosnak a biztonságunk szempontjából, az ellenzékiek 71 százaléka viszont éppen fordítva, inkább hasznosnak tartja.