Bulgária bőségesen meg van terhelve egzotikus politikai problémákkal. Ilyen az euró bevezetésének ügye. Az ország az uniós csatlakozáskor vállalta a közös valuta bevezetését, s két éve elérkezett oda, hogy bejelenthesse: teljesítették a maastrichti feltételeket. Eredetileg 2024 január elsejével cserélte volna le Szófia a levát euróra, de ezt a dátumot az idén év elején későbbre halasztották – feltehetően a magas infláció miatt. A bolgár szakemberek szerint a váltás akár 2024. július elseje is lehetne – ha ezt nem zavarja meg a népszavazás eredménye. Sajátos a népszavazás kérdésfeltevése: azt kérdeznék a polgároktól, egyetértenek-e a javaslattal, miszerint a leva legyen Bulgária egyetlen hivatalos valutája 2043-ig. (Az eurót nem utasíthatják el, hiszen annak átvételére az ország kötelezettséget vállalt. - A szerk.) Az aláírásgyűjtés komoly siker a kezdeményező Vazrazsdane (Újjászületés) pártnak, amely ma a bolgár legális politikai spektrum jobbszélét foglalja el. Egyben jelzi, hogy a nacionalista, illetve EU és Nyugat-ellenes érzelmek mennyire jelen vannak a társadalomban. A Vazrazsdanét oroszbarátként jellemzik, de hasonlóan Nyugat-ellenes a Bolgár Szocialista Párt, s más populista elitellenes csoportok is. Jellemző az állapotokra Sztefan Janev korábbi ügyvivő kormányfő nyilatkozata, aki azt mondta: az euró bevezetésével Bulgária elveszti szuverenitását. Janev, aki a Bolgár felemelkedés nevű (oroszbarát) párt alapító elnöke, ezzel Rumen Radev államfő nézeteit is tükrözi: az elnök támogatná euró-ellenes szavazást, s egyre több Nyugat-ellenes és Ukrajnát támadó kinyilatkozást tesz. Bolgár újságírók ugyanakkor megírták: Janev és a neje is euróban tartják megtakarításaikat. (Bulgáriában sok mindent euróban számolnak – például az ingatlanügyleteket.)
Bulgária valutáris szuverenitása valójában 1997 óta nem létezik.
Az ország úgy jutott ki a rendszerváltás utáni inflációs válságból, hogy más intézkedések mellett bevezette a valutatanács intézményét, s a bolgár levát az akkor német márkához (DM) kötötte.
A németek közben euróra váltottak, de a bolgár pénz ma is úgy aránylik az euróhoz, ahogy a közös valuta indulásakor a német márkát átváltották. Egy euró így most 1,95583 levát ér. Bulgária 2020 júniusában hivatalosan is belépett az ún. ERM II. mechanizmusba.
Mindezen tények azonban kevéssé befolyásolják a saját valuta megtartása, vagy leváltása körüli indulatokat. Bulgária egyike azoknak a posztszocialista államoknak, ahol a rendszerváltás a legkevésbé szerencsés módon ment végbe. Az országban eleinte a Nyugat-barát jobboldali és az oroszbarátnak mondott szocialista kormányok váltották egymást. A korrupciós hálózatok beszőtték mindkét tábort, ahogy itt és ott is jelen voltak a hajdani titkosszolgálatokkal is kapcsolatot tartó bűnözői csoportok. Nem volt ez másként Bojko Boriszov jobbközép kormányának hosszú évei alatt sem. Boriszov maga kiszorult a hatalomból, de pártja a GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) bennmaradt – koalícióban kormányoz egy reformista, korrupcióellenes, Folytatjuk a változást! nevű alakulattal amely jelenleg Nikolaj Denkov személyében a kormányfőt adja. Ez a párt azért jött létre, hogy felszámolja Boriszov korrupt rezsimjét. A rotációs kormány nyilvánvaló külső (Brüsszel, Washington) nyomásra alakult és a fő célja épp az euró bevezetése és a Schengen-zónába való belépés.
Ha az első ügy megakad – az beláthatatlan következményekkel járna a bulgáriai viszonyokra nézve. A kényszerű, de alapjában Nyugat-barát koalíció ellen ugyanis összeállóban van egy másik politikai szövetség, amelyben a fő választóvonal az orosz-ukrán háborúhoz való viszony, illetve a Nyugati demokratikus és emberi jogi értékek elfogadása vagy tagadása.
De hogyan sikerült a 6,7 millió lakosú országban összegyűjteni ennyi euro-ellenzőt?
A szociológusok szerint Bulgáriában mindig is erős volt a nyugati kultúrával szembeni szkepszis a konzervatív ortodox egyház befolyása és az orosz- és szovjetbarát hagyományok miatt.
A rendszerváltás kárvallottjai – és sokan vannak ilyenek – is ezt az oldalt erősítik. A nemzetiségi, etnikai feszültségek is a bizonytalanság és bizalmatlanság tényezőire játszanak rá. A demokratikus intézmények gyengék, a média jó része az oligarchák befolyása alatt áll. Ehhez járult a legutóbbi időkig az orosz államilag irányított propagandafolyam a maga Nyugat-ellenes fake-news áradatával. Egy ilyen társadalomra zuhant rá a Covid-járvány. Bulgária kiváló táptalaja volt az oltásellenes tévhiteknek – a Vazrazsdane párt épp a koronavírus- és oltástagadó hullámot meglovagolva tört be a nagypolitikába. Emilija Milcseva, a DW riportere beszámolt élményeiről, amelyet egy támogatói aláírásgyűjtő asztal mellett állva szerzett. Megkapta azt is, ő azért támogatja az euró bevezetését, mert beoltották és ezzel kihalt belőle minden nemzeti. Nekünk kell kifizetni majd a görögök és olaszok adósságait – mondták egyesek, míg voltak, akik az isztambuli egyezmény hatásaitól tartanak. Sokan a levát nemzeti jelképnek érzik, emiatt ragaszkodnak hozzá, mások azt mondták az újságírónak, hogy a pénzzel együtt elvesztik a bolgárok szuverenitásukat, a brüsszeliek arra kényszerítik majd a bolgárokat, hogy rovarokat és lárvákat egyenek és a gyerekeikből pedig gendert csinálnak. A legnagyobb csoport a drágulástól tartva ellenzi az eurót.