- Táborok a sporttól a tőzsdecápáig: sok szülő már jó előre spórol, előfordult, hogy a gyereknek pénzért adtak csapvizet

Csaknem 230 ezren, rekordlétszámban mennek idén táborozni a gyerekek – derült ki a Táborfigyelő oldal idei statisztikájából. Vagyis hiába az infláció, a jelek szerint a nyári táborok nem veszítettek a népszerűségükből.

A számok alapján 2019 óta – a pandémiás időszakot kivéve – folyamatosan növekszik a táborozó gyermekek száma. Míg 2019-ben 215 ezer gyerek ment táborozni, 2022-ben már 225 ezer, 2023-ban pedig 230 ezer gyermeket fizettek be a szüleik. Tóth Béla, a Táborfigyelő oldal vezetője elmondta, jelenleg is folyamatosak a foglalások, és a nyár elejéhez képest nem változott a tendencia. A szülők visszajelzése alapján a magasan stagnáló foglalások oka – részben – a munkáltatók csökkenő rugalmassága. – Ez egy új jelenség, a covid előtt nem volt jellemző, a foglalások akkor a nyári szünet kezdete előtt döntő többségében lezárultak. A szülők beszámolói szerint ez azért változott meg, mert a munkaadók egyre kevésbé tudják hosszabb szabadságokra elengedni őket. Így sokszor menet közben derül ki, hogy két hét helyett mondjuk csak egy hetet tudnak kivenni, a gyereket pedig el kell helyezni valahol – mondta a Népszavának Tóth Béla.

A szakértő szerint a táborok töretlen népszerűségének magyarázata részben az, hogy a szervezők próbáltak arany középutat találni az árazásnál. A jelenlegi 15 százalékos áremelkedés infláció alatti, így még „mindenki jól jár”. Igaz, ez így is másfélszeres növekedés 2018-hoz képest. A táboroztatók számára elsősorban a gyermekétkeztetés, másodsorban a strand, múzeumi belépők és egyéb szolgáltatások jelentős drágulása nem hagyott más választást. Jelenleg a napközis táborok átlagára 45 ezer, az ottalvós táboroké pedig 70 ezer forint körül mozog. Persze nagy a szórás, már 20 ezer forintért is létezik tábor, de egy hétért akár 300 ezret is elkérhetnek a szervezők.

Tóth Béla hozzátette, a népszerűséget magyarázza az is, hogy egyre több, 10-ből 4 táboroztató fogad el SZÉP kártyát is.

A táborok számában a szakértő szerint évek óta enyhe növekedés figyelhető meg. A piacon „ötös nagyságrendben” beszélhetünk óriás táboroztatókról, akik 500-1000 gyereket látnak el egy héten. A közepesek 50-100 gyermeket táboroztatnak, míg a szolgáltatás gerincét a mikrovállalkozások adják. Tehát olyan szerveződések, amikor páran összeállnak, és pár turnusban foglalkoztatnak 10-20 gyereket. – Noha a táborszervezők száma viszonylag állandó, a típusok esetén minden évben ugrásszerű a növekedés. „Azt szoktam mondani, hogy a táboroztatás az egyik leginnovatívabb szolgáltatás, mivel muszáj alkalmazkodni a gyerekek érdeklődéséhez, igényeihez, ami évről évre változik. Az óriástáboroztatók esetén például pár éve még csak 10 tematika létezett, ma már 18 közül választhatnak a szülők”. Létezik Tik-Tok, Podcaster, robotika, sőt bróker-tőzsdecápa tábor is. A jelenleg legújabb a mesterséges intelligencia tábor, ami idéntől elérhető. Ennek ellenére még mindig a sport a legnépszerűbb, de ezeknél és egyéb hagyományos tematikájú táboroknál is fontos a megújulás. Egy 20 éve létező evezős tábor például Xbox délutánt vezetett be, hogy ne váljon egyhangúvá az ott töltött idő – tájékoztatta lapunkat Tóth Béla.

Országos a lefedettség, de a legtöbb gyerek Pest, Veszprém és Somogy megyében táborozik. A napközis táborok szempontjából pedig felülreprezentált Budapest, valamint a megyeszékhelyek. Évek óta töretlenül a napközis táborok a legnépszerűbbek, idén 53-47 százalék arányban vezetnek az ottalvósokkal szemben.

Lapunk több szülőt is megkérdezett, hogy kik milyen táborba viszik a gyerekeiket, és milyen szempontokra figyelnek. A többség magasnak találta – főleg több gyerek esetén – az árakat, ennek ellenére sokan számoltak be arról, hogy legalább egy hetet próbálnak kigazdálkodni, mert a gyerekek nagyon élvezik a különböző tematikus foglalkozásokat. Több szülő is úgy oldja meg az anyagi részét, hogy már év közben félreteszi az ehhez szükséges pénzt. A megkérdezettek zöme 20 és 60 ezer forint közötti táborokat választott, a többségnek egy, maximum két hét fért bele a költségvetésükbe. Ezt a statisztika is igazolja, a Táborfigyelő adatai szerint az egy gyerekre jutó táborok száma átlagosan 1,4. Vagyis a legtöbben 1 hetet táboroznak, de léteznek úgynevezett táborhalmozók, akik 4, de akár 6 táborba is elmennek egy szezon alatt.

A legtöbben így is önkormányzat által szervezett „táborba” viszik a gyerekeket. Egész pontosan a köznyelvben terjedt el, hogy ezek önkormányzati táborok, a valóságban tankerületenként kijelölnek egy ügyeletes iskolát, ahol gyermekfelügyeletet biztosítanak, és ahová a szülők ingyenesen vihetik a gyermekeiket, csak az étkeztetésért kell fizetni. Ahogy Tóth Béla fogalmaz „ ilyen esetekben már a pedagógus kreativitásán és a ráfordított összegen múlik, hogy ezek milyen minőségben valósulnak meg.” Ennek megfelelően egyes településeken szó szerint gyermekfelügyelet zajlik, máshol pedig a kreatív programokon keresztül külsős programokat is szerveznek.

Ezentúl léteznek tényleges önkormányzati táborok, amelyeket egy-egy cégnek kiszerveznek, és nyomott áron kínálnak a szülőknek. Ugyanakkor, hívja fel a figyelmet Tóth Béla, ezek többsége a fővárosban és egyéb nagyobb településeken érhető el, mivel ez az önkormányzat költségvetését terheli.

A szakértő szerint a táborok töretlen népszerűségének magyarázata részben az, hogy a szervezők próbáltak arany középutat találni az árazásnál. A jelenlegi 15 százalékos áremelkedés infláció alatti, így még „mindenki jól jár”. Igaz, ez így is másfélszeres növekedés 2018-hoz képest. A táboroztatók számára elsősorban a gyermekétkeztetés, másodsorban a strand, múzeumi belépők és egyéb szolgáltatások jelentős drágulása nem hagyott más választást. Jelenleg a napközis táborok átlagára 45 ezer, az ottalvós táboroké pedig 70 ezer forint körül mozog. Persze

Tóth Béla hozzátette, a népszerűséget magyarázza az is, hogy egyre több, 10-ből 4 táboroztató fogad el SZÉP kártyát is.

A táborok számában a szakértő szerint évek óta enyhe növekedés figyelhető meg. A piacon „ötös nagyságrendben” beszélhetünk óriás táboroztatókról, akik 500-1000 gyereket látnak el egy héten. A közepesek 50-100 gyermeket táboroztatnak, míg a szolgáltatás gerincét a mikrovállalkozások adják. Ezek olyan szerveződések, amikor páran összeállnak, és pár turnusban foglalkoztatnak 10-20 gyereket. – Noha a táborszervezők száma viszonylag állandó, a típusok esetén minden évben ugrásszerű a növekedés. „Azt szoktam mondani, hogy a táboroztatás az egyik leginnovatívabb szolgáltatás, mivel muszáj alkalmazkodni a gyerekek érdeklődéséhez, igényeihez, ami évről évre változik. Az óriástáboroztatók esetén például pár éve még csak 10 tematika létezett, ma már 18 közül választhatnak a szülők”. Létezik Tik-Tok, Podcaster, robotika, sőt bróker-tőzsdecápa tábor is. A jelenleg legújabb a mesterséges intelligencia tábor, ami idéntől elérhető. Ennek ellenére még mindig a sport a legnépszerűbb, de ezeknél és egyéb hagyományos tematikájú táboroknál is fontos a megújulás. Egy 20 éve létező evezős tábor például Xbox délutánt vezetett be, hogy ne váljon egyhangúvá az ott töltött idő – tájékoztatta lapunkat Tóth Béla.

Országos a lefedettség, de a legtöbb gyerek Pest, Veszprém és Somogy megyében táborozik. A napközis táborok szempontjából pedig felülreprezentált Budapest, valamint a megyeszékhelyek. Évek óta töretlenül a napközis táborok a legnépszerűbbek, idén 53-47 százalék arányban vezetnek az ottalvósokkal szemben.

Lapunk több szülőt is megkérdezett, hogy kik milyen táborba viszik a gyerekeiket, és milyen szempontokra figyelnek. A többség magasnak találta – főleg több gyerek esetén – az árakat, ennek ellenére sokan számoltak be arról, hogy legalább egy hetet próbálnak kigazdálkodni, mert a gyerekek nagyon élvezik a különböző tematikus foglalkozásokat. Több szülő is úgy oldja meg az anyagi részét, hogy már év közben félreteszi az ehhez szükséges pénzt. A megkérdezettek zöme 20 és 60 ezer forint közötti táborokat választott, a többségnek egy, maximum két hét fért bele a költségvetésükbe. Ezt a statisztika is igazolja, a Táborfigyelő adatai szerint az egy gyerekre jutó táborok száma átlagosan 1,4. Vagyis a legtöbben 1 hetet táboroznak, de léteznek úgynevezett táborhalmozók, akik 4, de akár 6 táborba is elmennek egy szezon alatt.

A legtöbben így is önkormányzat által szervezett „táborba” viszik a gyerekeket. Egész pontosan a köznyelvben terjedt el, hogy ezek önkormányzati táborok, a valóságban tankerületenként kijelölnek egy ügyeletes iskolát, ahol gyermekfelügyeletet biztosítanak, és ahová a szülők ingyenesen vihetik a gyermekeiket, csak az étkeztetésért kell fizetni. Ahogy Tóth Béla fogalmaz „ ilyen esetekben már a pedagógus kreativitásán és a ráfordított összegen múlik, hogy ezek milyen minőségben valósulnak meg.” Ennek megfelelően egyes településeken szó szerint gyermekfelügyelet zajlik, máshol pedig a kreatív programokon keresztül külsős programokat is szerveznek.

Ezentúl léteznek tényleges önkormányzati táborok, amelyeket egy-egy cégnek kiszerveznek, és nyomott áron kínálnak a szülőknek. Ugyanakkor, hívja fel a figyelmet Tóth Béla, ezek többsége a fővárosban és egyéb nagyobb településeken érhető el, mivel ez az önkormányzat költségvetését terheli.

Sokat segít az otthoni munka

A nyári szünet minden dolgozó szülőnek fejfájást okoz, nem volt ez másként az idén sem. A nem iskoláskorú gyermekek esetén az óvodai és bölcsődei zárás csupán 4-5 hét, s ebben az időszakban is létezik ügyelet, csak más intézményben. Így igazán a kisiskolás korú gyermekek szüleit érinti ez az időszak, mert felügyelet nélkül nem lehet otthon hagyni a kicsiket. Lapunk több szülőt is megkérdezett arról, milyen lehetőségek vannak ilyen helyzetben. A klasszikus módszerek, mint a nagyszülői segítség, a táborok, az önkormányzat által biztosított ügyelet és a váltott szabadság mellett megjelent egy új tényező: a home office. A koronavírus óta sok helyen megtartották ezt a munkaformát valamilyen formában, ami a szülőknek jelentős könnyebbség. Igaz, többen jelezték: sokszor bűntudattal küzdenek, mert a figyelem középpontjában a munka és nem a gyerek áll.

„Nagyon rosszul érzem magam, mikor harmadjára mondom el egy órán belül, hogy nem tudok kimenni tollasozni, és az sem fér bele, hogy megnézzem a lányom matricás könyvét. Mindig elmondom, hogy munka után, ő meg csalódottan elkullog” – számolt be egy fővárosi édesanya, aki szerint még így is áldás ez a helyzet, mert anyagilag nem férne bele nekik, hogy mindenhova befizessék a lányukat, nagyszülői segítség pedig nincs.