Tusványos;

2023-07-23 20:54:00

Egy kiégett, korlátok közé szorított, öngólok sorozatát rúgó Orbán Viktor jelent meg idén Tusványoson

Egyetlen fegyvere a cinizmus és az irónia maradt.

Elfogytak a magyar miniszterelnök víziói, a 32. Tusványosként emlegetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján elhangzó beszédében egyetlen új gondolattal vagy üzenettel sem rukkolt elő, programot sem hirdetett, mint tette azt több éven át. Olyannyira „lapos volt”, hogy ezúttal a világsajtó ingerküszöbét sem érte el, egyes hírügynökségek ugyan beszámoltak arról, hogy újra az Európai Uniót támadta Romániában elhangzott beszédében és a román hatóságok számlájára ironizált, de különösebb reakciók vagy elemzések nem születtek. A magyar miniszterelnök EU-t ostorozó és becsmérlő szavai immár annyira mindennaposak, hogy arra senki sem kapja fel a fejét Európában, Washingtonban sem okoz izgalmat, hogy egy geopolitikailag nem tényező tízmilliós európai ország elszigetelt vezetője szerint Amerika hanyatlik, a világ valódi elsőszámú nagyhatalma pedig immár az üstökösként felemelkedő Kína.

A magyar pártok nem is tulajdonítottak különösebb jelentőséget a miniszterelnök beszédének, amelynek, amint a Momentum közleményében fogalmazott „egyetlen igaz mondata az volt, hogy nagy bajban vagyunk”, a többi csak üres semmitmondás volt.

Orbán Viktor idei tusványosi szereplése más tekintetben volt fontos. Széles körben megmutatta, mennyire meztelen a király, ugyanakkor azt is újfent bizonyította, hogy miniszterelnökünk képtelen felmérni, hol van az a határ, amit egy állam első számú vezetőjeként semmilyen körülmények között nem léphet át. Orbán Viktor ugyanis Tusnádfürdőn több ilyen vörös vonalat is átlépett.

Amint azt a Népszava saját információi alapján jelezte a múlt szerdai bukaresti Orbán-Ciolacu informális találkozó után, a magyar miniszterelnök ezúttal nemcsak ebédmeghívást, hanem előzetes figyelmeztetést is kapott a román kormánytól. A bukaresti külügy minden felhajtás nélkül, nem nyilvános demarsban jelezte, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió kontextusában elvárja a magyar miniszterelnöktől, hogy az Európai Unió által képviselt értékeket, a szövetségen belüli szolidaritást és egységet hangsúlyozza szombati beszédében, kerülje a megosztó illetve a román érzékenységet sértő megnyilvánulásokat. Ugyanezt tartalmazta diplomatikus körítésben a két miniszterelnök találkozója utáni román kormányközlemény is.

Ezek után Orbán Tusnádfürdőn nyegle iróniával maga jelentette be, hogy idén a román külügyből demarsban a „segítségére siettek”, és megírták, miről nem szabad beszélnie, miről beszélhet, de arról is hogyan, illetve mit kellene mellőznie beszéde során. „Ez egy hivatalos államközi irat, amit most ismertetek” – szögezte le Orbán, (a szervezők szerint ötezres) hallgatósága nevetgélése közepette.

A vörös vonalat végképp akkor lépte át miniszterelnökünk, amikor kijelentette: „Azt is írták, ne beszéljünk nem létező romániai közigazgatási területi egységekről. Elgondolkodtam, mire gondolhattak. Azt hiszem, Erdélyre és Székelyföldre, de mi sohasem állítottuk, hogy ezek román területi egységek lennének”. Felelős állami vezető nem tesz más ország szuverenitását megkérdőjelező kijelentéseket semmilyen körülmények között, de főképp nem egy területszerző háború közepette, amely során már többször, több irányból vádolták meg nyílt revizionizmussal, s azzal, hogy az agresszor Oroszország zsarnokától a történelmi Magyarország helyreállítását reméli.

A legkevesebb, hogy Orbán Viktor európai elszigetelődése ezek után csak erősödik, a baj az, hogy ennek kárvallottja nem a miniszterelnök és rezsimjének kiváltságosai lesznek, hanem a hovatovább minden gazdasági, társadalmi mutatóban sereghajtóvá váló Magyarország egésze, és nem utolsósorban a romániai magyarság.

A román kormány egyszerűen nem hagyhatja szó nélkül a magyar miniszterelnök megnyilvánulását, már csak belpolitikai szempontok miatt sem: jövőre négy választást – helyhatósági, parlamenti, európai parlamenti és elnökválasztás - rendeznek Romániában, a kormánypártoknak így is komoly fejtörést okoz a nacionalista, EU-ellenes szélsőjobb szárnyalása.

Ezt meg is erősítette egy kormányszóvivő a Bloombergnek, azt mondta készül egy kormányközlemény, de ez lapzártánkig nem került nyilvánosságra. Információink szerint a bukaresti magyar nagykövetet hétfő reggelre berendelték a külügyminisztériumba, vélhetően ekkor adják át a hivatalos dokumentumot és ezután hozzák majd nyilvánosságra is. Egyes sajtó- és közösségi médiában megjelent román vélemények szerint mivel Orbán gyakorlatilag megkérdőjelezte Románia szuverenitását Erdély és a Székelyföld felett, persona non gratának kellene nyilvánítani Romániában. Erre aligha vetemedik a bukaresti kormány, már a beszéd kapcsán küldött demars is szokatlan és kemény lépés volt részükről. Az is valószínűtlen, hogy magát a tusnádfürdői szabadegyetem megrendezését tiltanák be, vagy Orbán azon való részvételét korlátoznák, az viszont kétségtelen, hogy a magyar miniszterelnök által megelőlegezett „gyönyörű barátság kezdete” Marcel Ciolacu miniszterelnökkel és kormányával hamvaiba halt. Abban is csak reménykedni lehet, hogy – amint a G4media független hírportál vezető publicistája írta – a bukaresti hatóságokban lesz annyi bölcsesség, hogy nem a romániai magyar közösséget büntetik „Budapest csúsztatásai miatt, vagy az erdélyi magyar vezetők miatt, akik tágra nyílt szemmel tapsolnak revizionista bálványuknak. Orbán egyszer majd elmegy, az orbánizmus talán egy ideig még fennmarad, de az erdélyi magyarok itt maradnak. Romániának pedig kötelessége gondoskodni a jövőjükről ugyanúgy, mint bármely más állampolgára jövőjéről”.

És hogy miért meztelen a király? Azért, mert bármennyire vagdalkozott üres cinizmussal Orbán Tusnádfürdőn, a román külügy és miniszterelnök rovására tett otromba, viccesnek szánt megjegyzéseivel (a júniusban hivatalba lépett Ciolacunak úgy kívánt minden jót, hogy mellé tette, ő a 20. román kormányfő, amióta Orbán vezeti Magyarországot) tulajdonképpen kényszeredetten elismerte tehetetlenségét. Hiába volt az egész tábor és jó előre meghirdetett előadásának is mottója a „Béke ideje”, előadásában ezúttal kénytelen volt a bukaresti jelzésnek megfelelően kerülni a témát. Gyakorlatilag ki sem tért a háborúra, csak érintőlegesen – az egész nyugatot és az Európai Uniót nevezve háborúpártinak-, nem fejtegette Oroszország legyőzhetetlenségét és nem ostorozta különösebben Ukrajnát sem. De nem beszélt kisebbségi autonómiáról és a romániai magyarság helyzetét sem értékelte, nagy vonalakban kénytelen volt tartani magát a Bukarest szabta keretekhez.

Zsarolt a fáradt Orbán

Román politikusok és elemzők csak szórványosan reagáltak a magyar miniszterelnök beszédére, ami minden bizonnyal elsősorban a hétvégének köszönhető.

Cristian Pirvulescu politológus, bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem dékánja az Adevarul és a Libertatea országos napilapoknak nyilatkozva azt emelte ki, hogy Orbán, aki általában támadó magatartásáról ismert, még a román külügy levelének emlegetésekor is védekező volt, megpróbált magyarázkodni. „Azzal pedig, hogy a mandátuma alatt 20 román miniszterelnökre hivatkozott, meg akarta alázni Romániát. Arra utalt, hogy instabil országról van szó, miközben jelenleg sokkal stabilabb gazdasággal rendelkezik, mint Magyarország”. A politológus szerint a fáradt Orbán részéről „Ez egy urbi et orbi beszéd volt, csak ha korábban a világnak és az összmagyarságnak szólt, most csak a Horthy-imádó magyarokat szólította meg vele”. Pirvulescu emlékeztetett, Orbán a schengeni csatlakozás kapcsán zsarolni próbálta Romániát emlékeztetve arra, hogy rövidesen Magyarország veszi át az EU soros elnökségét.

Victor Negrescu, a kormányfőt is adó PSD EP-képviselője Facebook bejegyzésben emlékeztette Orbánt, „Az európai értékek azok, amelyek lehetővé teszik, hogy békében és nyugalomban éljünk Erdélyben, tiszteletben tartva mindenki jogait, beleértve a romániai magyar kisebbséget is. És minden revizionista hivatkozás Erdélyre nyilvánvalóan badarság”.

A volt miniszterelnök, Dacian Ciolos liberális pártjának EP-képviselője, Ramona Strugariu azt emelte ki, „ha az Európai Unió nehéz időket él át, és van veszély, az az olyan illiberálisoktól származik, mint Orbán, akik folyamatosan támadják az alapvető jogokat és védik Putyint”.

A 2021 tavaszán még magát Románia Orbán Viktorjának nevező szélsőjobb vezér, George Simion AUR pártelnök az EU-t ostorozó állításaival ugyan egyet értett, mindazonáltal azt is üzente, „mindazoknak, akik határmódosításokról álmodoznak, hogy mi Európában nem csinálunk irredentizmust, sovinizmust és határmódosításokat. Ezek próbálkozzanak talán Putyinnál és Oroszországnál”.

A magyar pártok sem tulajdonítottak különösebb jelentőséget Orbán beszédének. A Demokratikus Koalíció közleménye „Kellemes nyári időjárást és időtöltést” kívánt mindenkinek, a Momentum azt emelte ki, hogy tele volt valótlansággal a beszéd, az LMP szerint a kormányfő előadásának „elég kevés köze volt a mai magyar mindennapokat meghatározó legfontosabb kihívásokhoz és az emberek által érzékelt problémákhoz”, a Párbeszéd-Zöldek közleménye kiábrándítónak nevezte az elhangzottakat, a Jobbik-Konzervatívok pedig a „nemzeti érdekek szolgálatát” hiányolták a beszédből.