Messze ható következményei lehetnek a Coutts bankház döntésének, mellyel lezárta a UKIP korábbi vezetője, Nigel Farage számláját. A populista politikusnak nem a vagyoni helyzete, hanem szélsőséges nézetei vezettek a széles körben elítélt akcióhoz.
Így aztán példátlan helyzet alakult ki az Egyesült Királyságban, mert hirtelen országos rokonszenv veszi körül a megosztó Nigel Farage-ot, aki meghatározó szerepet töltött be a 2016-os Brexit-népszavazáshoz vezető folyamatban. Először Simon Jack, a BBC üzleti hírekért felelős szerkesztője jelentette még július 4-én, hogy a NatWest csoport részét képező Coutts bankház felszólította a UK Independence Party alapítóját, egy hónapon belül tegye át máshová a számláját. A közszolgálati csatorna akkor azt sugallta, a populista politikus számláján nincs annyi pénz, mint amennyit az egykor a "királynő bankjaként" emlegetett intézmény belépési minimumnak tekint, azaz vagy 3 millió font megtakarítás vagy 1 millió font befektetésekben és hitelekben, köztük jelzálogkölcsönben.
Saját anyagi helyzetének ismeretében és a Coutts illetékes befektetési tanácsadóival folytatott korábbi megbeszélései alapján Farage tudta, hogy a banki intervenciónak más oka lehetett. A volt tőzsdei üzletkötő, majd bróker adatigénylési kérelemmel fordult a bankházhoz, amely rendelkezésére bocsátotta a róla készült 40 oldalas jelentést. Az alapvető üzenet, hogy "nézetei nem egyeztethetők össze a Coutts értékeivel". A dossziéban "kisstílű csalónak és hamiskártyásnak" nevezik a jelenleg az erősen jobboldali GB News tévécsatorna műsorvezetőjeként és a keményen jobboldali UK Reform Párt tiszteletbeli elnökeként tevékenykedő politikust. Megemlítik többek között Donald Trump volt amerikai elnökhöz, Novak Djokovic teniszcsillaghoz, illetve Putyinhoz fűződő barátságát, az orosz propaganda szócsöve, a Russia Today tévécsatornán folytatott korábbi műsorvezetői tevékenységét és az LMBT+ közösségről alkotott elfogadhatatlan nézeteit. A politikus "Stasi-stílusú nyomozati jelentésként" értékelte a minden részletre kiterjedő összefoglalót. A legalább 83 cikken alapuló jelentésben 144 alkalommal említik Oroszország, 86-szor a Brexit és 12-szer a fajgyűlölő szót.
Ellentétben azzal, amit a Coutts állított neki, a pénzintézet „PEP”-ként, azaz „politikailag exponált személyként kezelte” az 1999 és 2020 között európai parlamenti képviselőjeként szolgált Farage-ot. A szólásszabadságot sértő precedens gyors cselekvésre késztette a pénzügyminisztériumot. Ennek egyik vezetője, Andrew Griffith hétfőn levélben fordult a nagy brit bankokhoz és beidézte őket egy beszélgetésre, melynek során felszólítja őket, ne büntessék meg ügyfeleiket, ne zárják be bankszámláikat pusztán politikai nézeteik miatt. Egyben az eddigi 30 nap helyett 90 nap állhat majd a betétes rendelkezésére, hogy átirányítsa az egyik banktól a másikba a pénzét. Kellemetlen helyzetbe került a Coutts anyabankja, a NatWest csoport 2019-ben kinevezett vezérigazgatója, Dame Alison Rose, az első nő, aki brit bankház élén betölti ezt a pozíciót. A pénzintézet tréningprogramjához 30 évvel ezelőtt csatlakozott Rose a napokban III. Károllyal, Joe Bidennel, Rishi Sunakkal és Tim Peake társaságában fényképezkedett, de most nyilván a pénzügyi tárca nyomására bocsánatkérő levelet volt kénytelen intézni Nigel Farage-hoz, megkövetve őt a „helytelen megjegyzések miatt”. Mint írta, ezek nem is felelnek meg a bankcsoport nézeteinek". Mindez arra utal, hogy a kiakolbólítás ötlete a Coutts főnökség fejéből pattant ki. Rose helyzete különösen kényes, miután a NatWest a 2008-as pénzügyi összeomlás óta 39 százalékos állami tulajdonban van. Megszólalt az ügyben Boris Johnson is, aki késznek mutatkozott "saját személyes bankszámlája teljes összegére fogadást kötni, hogy a vezérigazgatónő maga fecsegte ki a BBC szerkesztőjének a sztorit”. Úgy adta elő a történetet, mintha Farage-ot pénzügyi megroggyanása és nem politikai megnyilvánulásai miatt távolították volna el a bankból. Johnson hozzátette, hogy ha Dame Alison valóban aktív szerepet játszott, elkerülhetetlenül le kell mondania.