Miközben az első fél év során a magyar kormány túlköltekezett, a bevételek messze elmaradtak a tervezett mértéktől. Így az államháztartás első fél éves hiánya, kevéssé meglepő módon, 2896 milliárd forintra ugrott. Ez, szemben az időarányosan elfogadható 50 százalékkal, az egész évre engedélyezett 3400 milliárd 85 százalékára rúg. A kormány egyelőre nem akar szembenézni azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy az idei költségvetés jelen formájában tarthatatlan.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Reutersnek a múlt héten azt nyilatkozta, hogy egyelőre nincs napirenden a költségvetési folyamatok áttekintése, felülvizsgálata. Erre majd csak szeptemberben kerítenek sort. A miniszter abban reménykedik, hogy a GDP 3,9 százalékát kitevő hiánycélhoz nem kell hozzányúlni. Ehhez képest tavaly az első fél évi deficit hajszálra ugyanennyit tett ki. Ebből hozott össze a kormány az év végére 4753 milliárd forintos, a GDP 6,2 százalékára rúgó hiányt. Tavalyhoz képest annyiban más a helyzet, hogy míg akkor a gazdaság épp esésbe fordult, mára valószínűleg túljutott azon. Így a második fél év már élénkülést hozhat. Bár ezzel együtt az adóbevételek is nőhetnek, a 3,9 százalékos,
3400 milliárdos hiánycél tartására szakértők nem látnak reményt.
Az államkassza első fél évi bevételi oldalán csak az áfabevételek 660 milliárdos elmaradást mutatnak.
E tételből az első fél év során 3328 milliárd forintnyi folyt be. Ez az egész évre tervezett összeg 42 százaléka, az itt is elvárható 50 százalékkal szemben. Az áfabevételek ilyen mértékű zuhanása nem meglepő a húsz százalék feletti infláció, illetve az ehhez kapcsolódó, 12 százalékos kiskereskedelmi forgalomcsökkenés fényében. A fő gond, hogy az Orbán-kormány a jövedelmek terhelésével szemben a bevételek oroszlánrészét a fogyasztási adóktól várja. Ha a második fél évben meg is indul a gazdasági fellendülés, illetve a lakossági fogyasztás élénkülése, az év elején be nem érkezett, 660 milliárd áfát már a második fél évben sem lehet beszedni. A kormány csak abban reménykedhet, hogy az elmaradás nem nő tovább.
A kiadási oldalon három nagy tétel okoz gondot: a "rezsicsökkentés fenntartását" szolgáló energiatámogatások, a megnövekedett kamatkiadások és a nyugdíjak. A nyugellátások az év elején 15 százalékkal emelkedtek, ám az idei infláció 18 százalékra várható. Így az öregedési ellátások megőrzése további három százalékpontos, visszamenőleges nyugdíjemelést igényel,
ami további mintegy 150 milliárdos kiadás.
Az első fél évben a lakossági energiaárak támogatásra a költségvetés 969 milliárd forintot fordított. Ez az egész évre tervezett 1458 milliárdos költségvetési kiadás 66 százaléka. Az időarányos költés tehát itt is nagyon magas. Mivel viszont a tőzsdei gázárak azóta bezuhantak, a második fél évben jóval kisebb kiadási nyomás várható, így itt akár megtakarítás sem kizárt.
Az államadósság kamatkiadásaira június végéig 1360 milliárd forintot költöttek el. Bár ez "csak" az éves terv 54 százaléka, a tavalyi kiadásokat 75 százalékkal meghaladja. A nagy ugrás, így a hiány elszállása a kamatemeléseknek tudható be. Ám a csökkenő kamatkörnyezet mérsékelheti az államadóssággal kapcsolatos kiadásokat. A MNB épp ma tart kamatdöntő ülést: az elemzők egyöntetű várakozásai szerint a jegybank irányadó kamata újabb egy százalékponttal 15 százalékra csökkenhet.
Megadóztatják a megtakarításokat, lakossági pénzekből fizetnék a magyar államadósságotKiugró a magyar államháztartási hiány, újabb megszorításokra lesz szükség