A Monetáris Tanács (MT) újabb egy százalékponttal (száz bázisponttal), 15 százalékra csökkentette a jegybank irányadó, egynapos betéti kamatát – jelentette be Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A kamatvágási időszak megindítása óta a keddi immár a harmadik, száz bázispontos kamatcsökkentés. A MT ugyanakkor továbbra sem tárgyalta a 13 százalékos alapkamat csökkentését. Igaz, ez mindaddig másodlagos, amíg nem az alapkamat az irányadó. E felállás viszont hamarosan változhat. Egybecsengő elemzői várakozások szerint ugyanis szeptember végére, felülről összezárva az alapkamattal, az egynapos betéti kamat is 13 százalékra mérséklődhet. Így előbbi újra átveheti a fő jegybanki kamatmutató szerepét.
Az újabb vágást az infláció fokozódó enyhülése tette lehetővé. Júniusra a fogyasztói áremelkedés éves üteme, az MNB várakozásaival összhangban, 20,1 százalékra mérséklődött. A teljes fogyasztói kosár harmadát már árcsökkenés jellemezte.
E termékeknél tehát nem csak az infláció csökken, de az árak szintje is
– hangsúlyozta Virág Barnabás. Kifejezetten erős áresést mértek a feldolgozott élelmiszerek és az iparcikkek körében.
A jegybank júliusra is az áremelkedések lassulását várja. Ez különösen igaz az élelmiszerárakra, amelyek a KSH szerint júniusban egy hónap alatt 0,4 százalékkal estek. Ehhez képest az MNB júliusban 2-3 százalékos élelmiszerárcsökkenést tapasztalt, ami táplálhatja az enyhülést. (A KSH a júliusi inflációs adatot augusztus 8-án közli.) Az MNB az év végéig a pénzromlás ütemének gyors visszaesésére számít. Így az decemberre „érezhetően” egy számjegyűre csökkenhet. Az elemzők decemberre átlag 7,7 százalékos éves inflációt várnak. Virág Barnabás szerint decemberre ezt a „hét százalék körüli” értéket is elérhetőnek tartja.
A MNB a következő hónapokban folytathatja a kamatcsökkentéseket. A pénzromlás gyors enyhülésével a reálkamat már az ősszel pozitívba fordulhat, vagyis a jegybanki irányadó kamat meghaladhatja az inflációs értéket. Egyes elemzők szerint már szeptemberben 10 százalék alá kerülhet az éves pénzromlási ütem, amivel az árindex egyetlen negyed év alatt megfeleződne. A jegybank viszont ebben az esetben sem „rángatná” a kamatokat – válaszolta kérdésre az alelnök.
Csak olyan kamatpálya követhető, amely segíti az inflációs cél elérését
– tette hozzá Virág Barnabás.
A jegybank inflációs célja, plusz-mínusz egy százalékos tűrés mellett, évi három százalékos éves pénzromlás – hívják fel a figyelmet elemzők. A jegybanki döntéshozók tehát addig nem dőlhetnek hátra, amíg az éves infláció nem csökken legalább 4 százalék alá. Erre viszont 2025-ig semmi esély: az idei érték 18, a 2024-es pedig 5-6 százalékra becsülhető. Ha az idén a várakozásoknál gyorsabban csökken a pénzromlási ütem, hamarabb alakul ki pozitív reálkamat. Bár ez az inflációs cél elérésnek legfőbb eszköze, a kamatcsökkentéseken nem gyorsítanak. De a jegybank már csak azért sem „rángatja” a kamatokat, hogy a forint ne induljon újabb gyengülésnek. Bár az MNB szerint a magyar gazdaság kockázati megítélése kedvező, július elején a feltörekvő piaci hangulatromlás gyengítette a forintot. Ezért változatlanul indokolt az óvatosság.
Az újabb jegybanki lépés az elemzők körében nem okozott meglepetést. Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője a következő hónapokban folytatódó kamatcsökkentésre számít. Decemberre 10,5 százalékos alapkamatot vár. A folyamat szerinte jövőre sem hagy alább. Mivel a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, az alapkamat a jövő év végére 6 százalékig eshet – véli Horváth András. A forint árfolyama tekintetében a folytatódó kamatcsökkentések ellenére sem számítanak jelentősebb gyengülésre. A hazai fizetőeszköz az év végéig, a tavalyi viharoknál jóval mérsékeltebb kilengésekkel, a 375-380 közötti sávban mozoghat.
Az MNB szerint meglesz a 10 százalék alatti infláció, de az adóemelések miatt a vártnál magasabb lesz a pénzromlásA második félévben beindulhat a növekedés
A jegybank elemzése szerint a gazdaság élénkülése a második félévben indulhat meg. A második negyedévben ugyanis még folytatódott a GDP visszaesése. Mivel az elmúlt hetekben „valami megmozdult a magyar gazdaságban”, az év második felére a GDP újra bővülési pályára állhat. A jegybank szerint az élénkülő fogyasztáson és az újrainduló piaci hitelezésen keresztül a GDP növekedését az infláció érezhető csökkenése indíthatja be.