zsidó;

Felújítási munkákra hivatkozva ugyanis nem engedték be az ortodox híveket sem a Kazinczy utcai zsinagógába, sem az épületben lévő másik két imaterembe

- „Trágár, zsinagógákba nem való”

Számos pontatlanság és félreérthető állítás jelent meg hitközségünkről – így reagált Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) vitatott körülmények között megválasztott elnöke a személyét érintő bírálatokra.

Ahogyan arról beszámoltunk, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) eredeti tagságát és a velük rokonszenvezőket összefogó Somré Hádász (Hitőr Egylet) nyílt levele Keszler Gábor intézkedéseinek tulajdonította, hogy „végképp megbénult” a MAOIH vallási élete. Felújítási munkákra hivatkozva ugyanis nem engedték be az ortodox híveket sem a Kazinczy utcai zsinagógába, sem az épületben lévő másik két imaterembe. Többször is kénytelenek voltak az utcán imádkozni.

A Somré Hádász arra a megállapításra jutott, hogy az intézkedések a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) hatalmi törekvéseit szolgálják, „a MAOIH bekebelezését az EMIH nevezetű bizniszegyházba”. Deutsch Róbert, a MAOIH volt elnöke, akit a régi tagság szerint jogsértően váltottak le posztjáról (az ügyben bírósági eljárás folyik) kérdésünkre közölte: „Még a kommunizmus idején se fordult elő, hogy a zsidókat nem engedik imádkozni a Kazinczy utcai zsinagógában.” Végül a Hanna éttermet a hívek rendelkezésére bocsátották, de a közösség tagjai ezt a megoldást csak átmenetinek tartják.

Kerestük Keszler Gábort is, aki ígérte, hogy később válaszolni fog. Ez most megtörtént. Közlése szerint a Kazinczy utcai épületkomplexumban működő nagy-, valamint a két kiszsinagógában halaszthatatlan felújítási munkálatok kezdődtek, ezért ideiglenesen nem látogathatók. A nagyzsinagóga fűtési és hűtési rendszerének felújítására célirányosan kapott támogatás felhasználásának határideje régen lejárt. A munkák megkezdésének további halogatása az e célra kapott forrás visszafizetésének kötelezettségével járt volna – tette hozzá.

A kiszsinagóga hűtési rendszerének és padozatának javítása a hívek kifejezett kérése volt – folytatta Keszler Gábor. A teljes körű rekonstrukciós munkákat, egyebek között a nyílászárók szükséges cseréit, csakúgy, mint a nagyzsinagóga esetében is, magánadományból finanszírozzák.

„A munkálatok idejére eredetileg egy olyan helyiséget biztosítottunk a közösségi imák megtartására, amely korábban a tagság számára megfelelőnek bizonyult. Figyelembe véve egy maroknyi hívő kérését, hitközségünk vezetése egy napon belül az épületkomplexumon belül talált más helyiséget a közösségi imák megtartására”

 – hangsúlyozta a MAOIH elnöke.

Előző cikkünkben Deutsch Róbert elmondta, hogy az egyik New Yorkból érkezett ortodox hívő élénken bírálta Keszler Gábort. A felfokozott hangulatban „valóban a hely szelleméhez méltatlan stílusban fejtette ki véleményét”, Deutsch Róbert azonban azt még inkább megengedhetetlennek nevezte, hogy kihívták rá a rendőröket: az illető a szombatot is fogdán töltötte, ami egy vallásos zsidó számára különösképpen súlyos büntetés.

A történteket kommentálva Keszler Gábor rendkívül sajnálatosnak minősítette, hogy „egyesek személyes ambíciója megzavarja a közösség békéjét, és esetenként olyasmitől sem riadnak vissza, hogy trágár, mások testi épségét veszélyeztető, zsinagógákba nem való, hívő zsidó emberhez nem méltó módon fejezzék ki nemtetszésüket egy jogszerűen, a közösség korábbi vezetése által elfogadott alapszabály alapján lefolytatott vezetőváltás miatt”. Keszler Gábor köszönetét fejezte ki a rendfenntartóknak, amiért intézkedtek, és „ezzel remélhetőleg elejét vették az ehhez hasonló szélsőséges megnyilvánulások előfordulásának”.

A munkára összesen heten pályáztak, de öt kivitelező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró, így a ZÁÉV-nek nem volt nehéz dolga.