Buda Andrea, a hazánkban piacvezető multiplex lánc, a Cinema City marketing és PR igazgatója szerint nincs aggodalomra ok, hiszen a válság előtti 2019-es adatokhoz képes tavaly már csak huszonöt százalékkal kisebb volt mozik forgalma és idén is egyértelmű növekedés volt a moziláncnál: a Barbie és az Oppenheimer berobbanása előtti hétig bezárólag is már 3,3 százalékos növekedés volt idén a tavalyi adatokhoz képest. „Lassan áll vissza a piac, de nem vagyunk elégedetlenek” – érvelt Buda Andrea. „Az emelkedés effektíve megtorpant” tette már hozzá Farkas Attila, a Pannónia Mozik, Magyarország második legerősebb mozihálózat vezetője, kiemelve: ami azért is probléma, mert a bevételek – melyek a jegyárak emelkedésével valóban nőttek, ezek azonban nem fedezik a rezsiköltségeket, melyek az egekbe szálltak.
A lassú piaci növekedés mögötti jelenségekben a megváltozott nézői szokások is közre játszhatnak. Buda Andrea felhívta a figyelmet arra jelenségre, hogy például a nagy blockbusterekre meghirdetett elővásárlások például korántsem olyan népszerűek, mint korábban, ebből egyértelműen látszik, hogy az emberek nem akarnak két-három hétre elköteleződni még egy-egy mozijegy tekintetében sem. Például tavaly a Top Gun: Maverick estében sem, pedig aztán végül rekordbevételeket hozott a mű. Farkas Attila szerint igen összetett a probléma, melynek az alapja, hogy a nagy hollywoodi produkciók, ha nem is buktak, de egyértelműen nem hozták idén az elvárható bevételeket. Ahogy fogalmaz, Hollywoodban igencsak el kellene gondolkodni a szuperhős filmeket gyártó stúdióknak, hogy miért csökkennek ezeknek a műveknek népszerűsége. Májusban és júniusban ugyanis voltak olyan szuperprodukciók mint a Galaxis őrzői harmadik része, a Halálos iramban 10. és A kis hableány, melyektől hiába várták a mozik a nagy megmentést.
A nagy fordulatot két mozifilm hozta el: Christopher Nolan Oppenheimere és Greta Gerwig Barbie-ja. Eleinte rivalizálás folyt a két produkció között a világfigyelemért, az viszont biztos, hogy együtt végül elég rendesen tematizálták a vonatkozó platformokat: még közös előzetese is készült a két filmnek. Aztán Hollywood is beleállt a sztoriba, egyre hangosabbak voltak azok a javaslatok, hogy minél többen nézzék meg közvetlenül egymás után a kettőt és egy olyan netes kampány alakult ki, mely jóskán túllépett az eddig használt csatornákon.
A Barbenheimer jelenség hazai hatása között említendő, hogy mintha megfordította volna a lanyhuló jegyelővételi trendet, újra elkezdtek érdeklődni az emberek, hogy idejekorán bebiztosítsák a helyüket a moziban. Míg a tengerentúlon azonban abszolút a Barbie vezette az elővásárlási listákat, a Cinema City esetében ez fordítva volt: az Oppenheimer című Chrstopher Nolan drámára mintegy kétszer annyi jegyet rezerváltak előre, mint a rózsaszínes csodára. Külön érdekesség, hogy az Oppenheimer esetében a foglalt jegyek a Cinema City Arénában található IMAX terembe szóltak. A szakember szerint ez az érdeklődés a rendező személyével és a speciális formátum iránti rajongással magyarázható. A két film fantasztikus eredményt ért el az első héten: az Oppenheimer 156 ezer nézővel második lett a toplistán, míg a Barbie 192 ezerrel az első. Ha nominálisan nézzük, akkor a két film tulajdonképpen fej fej mellett ment. Mivel Christopher Nolan alkotása hosszabb – pont háromórás – a Barbie „normális” játékidejével szemben, előbbiből a Cinema City napi négy, utóbbiból napi hat előadást tudott tartani egy teremben. De ha szombati „csúcsnapot” vesszük példaként a hálózatban, akkor a Barbie-Oppenheimer előadásszám alapján a meccs eredménye 32:27-re állt a Cinema City Arénában.
A Barbie lerántja Hollywood álarcát, tűpontos, gyilkos humorú társadalomkritikaChristopher Nolan, a rideg zseniAdódik a kérdés, hogy melyik filmnek a volt nagyobb szüksége a másikra: a Barbie-nak az Oppenheimerre vagy talán fordítva. Buda Andrea szerint nincs egyértelmű válasz, mert mind a két film meglepte a közönséget. Utóbbinál sokan grandiózus akciófilmet vártak, előbbi esetében pedig egy sokkal családibb alkotást – aztán mindkettő felnőtteknek szóló tartalom lett. Mindazonáltal a Barbie őrült netes kampánya mégiscsak erősebb húzóerő volt. A régiónkban az Oppenheimernek Csehországban van még erősebb promóciója, mert ott analóg 70mm-es kópiáról vetítik és kimutatható a régiónkból az oda irányuló filmturizmus. Egyszóval mindkét film nyertesnek számít, és bármennyire meglepő, a hullám nagy vesztese Tom Cruise lett, akinek legújabb produkciója, a Mission Impossible: Leszámolás első része a franchise-ban a hetedik, a Barbenheimer-invázió miatt csaknem teljesen eltűnt a mozikból. Buda Andrea szerint ez szinte megdöbbentő fordulat, hiszen a Mission Impossible volt a „mindenkinek” szóló nyári blockbuster, mint a művésziesebb Oppenheimer vagy a Barbie. Egy biztos, világszerte miden forgalmazási szakember azt gondolja, hogy Tom Cruise jelen esetben, mint producerként jelenleg szamurájkarddal fejezi le a Paramount disztribúciós részlegének felelőseit.
Abban Buda Andrea és Farkas Attila is egyetért, hogy a látogatottság visszaesésének egyik oka a gyenge marketing és promóció és ez igaz a hetedik Mission Impossible produkcióra is. A Barbenheimer-jelenség most az üdítő kivétel.
Művészfilmeknél nagyobb a baj
Szerzői filmek esetében nincs akkor reménysugár, minta Barbenheimer jelenség. Szalóky Bálint, a Mozinet forgalmazó képviselője szerint a magyar filmek is csalódást keltő nézőszámot hoznak.
Hogyan alakul a moziév a tavalyi, illetve a Covid előtti időszakokhoz képes a nézőszámok tekintetében?
A Covid óta eltelt időszak leginkább hektikusnak mondható. A kisebb filmek nem tudják kiaknázni a bennük rejlő potenciált, és ez részben azzal is magyarázható, hogy csökkent a mozgástér: azzal, hogy egyes kiemelt mozik nem tartanak nyitva bizonyos napokon, a többin pedig eleve később nyitnak, az utánjátszás lehetőségei korlátozódnak. Hiszen a mozik mindig az új premiereket fogják előnyben részesíteni, és így felgyorsult annak az üteme, hogy egy régebbi film milyen gyorsan kerül ki a vetítőtermekből.
A szerzői filmes forgalmazás esetében specifikus-e a magyar piac, vagy követi a nemzetközi trendeket?
Általános nemzetközi trendekről beszélhetünk, mivel a mozipiac sehol nem állt még vissza a Covid előtti szintre. A javulás azonban látszik, az egyik néhány hete bemutatott filmünk, a Caravaggio árnyéka például azokat az eredményeket hozza, amiket 2019 előtt is hozott volna, pedig a nyár a sok szabadtéri alternatíva miatt alapvetően nem kedvez az art filmeknek.
Milyen tendenciát mutat a magyar filmek nézettsége?
Az elmúlt egy évben szép siker volt a Larry és a Zanox - Kockázatok és mellékhatások, de összességében elmondható, hogy a kisebb, specifikus, érzékeny közönségnek szóló alkotások annak ellenére is csalódást keltő nézőszámot hoztak, hogy kiemelkedően pozitív sajtóvisszhang kísérte őket. Ilyen volt például a Veszélyes lehet a fagyi és a Háromezer számozott darab.
Elmarad az Emmy-díjkiosztó
A 75. Primetime Emmy-díj üzleti partnereivel közölték, hogy a díjátadó nem valósul meg, így az arról készülő tévéközvetítés sem kerül adásba szeptember 18-án – tudta meg a Variety. A döntés nem meglepő, miután SAG-AFTRA színész sztrájk esetében annak meghirdetése óta nem történt előrelépés. Amúgy az idei Emmy-jelölteket július 12-én jelentették be és a HBO Utódlás című sorozata a favorit, de, hogy mikor osztják ki azokat, teljesen bizonytalan.
