- Itthon is terjednek az akár halállal végződő internetes kihívások a gyerekek körében, a különböző oldalak letiltása csak tüneti kezelés

– Önmagában a korlátozás nem elég, beszélni kell a gyerekekkel a sokszor veszélyes internetes kihívásokról, és vissza kell szerezni a szülői felügyeletet a digitális térben. A különböző oldalak letiltása csak tüneti kezelés, mert az ilyen kihívások megtalálják egyéb platformokon is a gyerekeket – a többi között erről beszélt lapunknak Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, a DEKK suli Digitális Edukáció Képző Központ ügyvezető igazgatója.

A szakembert azután kérdeztük, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nemrég közzétett online felméréséből kiderült:

Az NMHH anonim kutatásban 1300 fiatalt kérdeztek az interneten terjedő kihívásokról, amelyek között akad veszélyes és veszélytelen is. Utóbbira példa a Tetris kihívás, amely egy időben hazánkban is nagy sikernek örvendett. Lényege, hogy a fotóalanyok a földre fekszenek, és a szakmájukhoz tartozó tárgyakat maguk mellé teszik, a fényképet pedig felülnézetből készítik el.

Szintén veszélytelennek minősül az úgynevezett Ice Bucket kihívás, vagyis amikor az alanyok egy vödör jeges vízzel öntik le magukat, vagy más önti le a vállalkozó szellemű alanyt. Ez is, mint a legtöbb hasonló „feladat” Amerikából indult, és eredeti célja a jótékonyság volt, amivel a végzetes bénulással járó betegségben szenvedőket segítő ALS Association támogatták. Magyarországon 2014-ben először Gönczi Gábor öntötte le magát, a magyar ALS betegeknek ajánlva a pénzt. A hazai vonulathoz csatlakozott Falus Ferenc, orvos, egykori országos tisztifőorvos is, aki akkor éppen az Együtt-PM főpolgármester-jelöltje volt a 2014-es önkormányzati választáson. Falus ekkor a Bátor Tábornak ajánlotta a pénzt.

A veszélyes kategóriába is számtalan kihívás tartozik, például a mosószeres kihívás, ami a mosószeres párnák megevésére, vagy a szer felszívására buzdítja a fiatalokat. A fahéj kihívás pedig azt kötötte ki, hogy egy kanálnyi port folyadék nélkül kell lenyelni. Emiatt sok fiatal – főleg Amerikában – kórházba került, mert a tüdejébe jutott fahéj gyulladást és hegesedést okozott.

Az NMHH adatai szerint a megkérdezett fiatalok 74 százaléka használja a Facebook üzenetküldő alkalmazását, a Messenger-t, a TikTok-ot pedig 60 százalék látogatja napi szinten, vagyis ezeken a felületeken is tudnak tájékozódni és elérnek hozzájuk az internetes kihívásokról szóló hírek. A diákok 72 százaléka ennek megfelelően hallott már valamilyen online kihívásról, 58 százalék látott is ilyet. Sőt, tízből majdnem négy megkérdezett (38 százalék) mondta, hogy olyannal is találkozott az interneten, ami véleménye szerint a feladatot teljesítő számára akár veszélyes is lehet. Ugyanakkor csupán 5 százalékuk vallotta azt, hogy már részt is vett olyan kihívásban, ami feltehetően veszélyes, de a felmérésből az is kiderült, hogy mindezt nem egyedül csinálták, hanem jellemzően barátokkal.

A kutatás arra is felhívja a figyelmet: aggasztó tendencia, hogy a részvételre buzdító személyek 30 százaléka ismeretlen volt a gyermekek számára. Igaz, a felhívó sok esetben családtag vagy influenszer volt.

Magyarországon ugyan nem jellemzőek az internetes kihívásokkal összefüggésbe hozható halálesetek, volt pár olyan kiskorú öngyilkosság, amit a szülők ilyen kihívások hatásának tulajdonítottak, bár erről egyértelmű bizonyíték nem került nyilvánosságra. Idén júliusban viszont egy 15 éves fiú belehalt egy TikTok-kihívásba. Ádám a fojtogatós játékban vett részt, melynek lényege, hogy a vállalkozó gyereknek egy társa addig szorítja a nyakát, míg el nem ájul. A továbbgondolt verzióban már az is előfordult, hogy valaki egyedül, kötéllel, vagy más eszközzel fojtogatta saját magát. A fiú édesanyja a life.hu-nak nyilatkozott az eset nyomán, ahol elmondta, Ádám telefonján volt ugyan „szülői felügyelet” (ilyenkor valamilyen szinten láthatja a szülő, mit tesz a gyereke a neten), de azt valahogyan kijátszotta. Az egyébként kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkező gyerek megvárta, míg egyedül volt otthon, hogy kipróbálja a végzetesnek bizonyuló internetes kihívást. 2022 tavaszán pedig egy 20 éves fiú mászott át a szomszédos erkélyre – kétszer – és ellopta az ottani kaktuszt. Tettét egy internetes kihívással magyarázta, viszont mindez amellett, hogy életveszélyes mutatvány volt, lopás vétségéért akár két év börtönbüntetés is járhat. A rendőrség az eset nyomán közölte, hogy különböző felvilágosító beszélgetéseken rendszeresen szóba kerülnek a kihívások, emellett influenszerekkel is együtt dolgoznak, mert úgy vélik, általuk hatékonyabban eljuthat a felvilágosítás a fiatalokhoz.

Érdeklődésünkre az ügyben az ORFK-nál jelezték, hogy internetes kihívásokkal kapcsolatos adatgyűjtésük nincs, ahogy a mentőknek sincs adatuk arról, hogy hány baleset vagy egészségügyi probléma köthető az ilyen típusú cselekményekhez.

Hogy miért vesznek részt mindebben a gyerekek? A kutatásban hivatkozott szakirodalom és pszichológusok szerint az úgynevezett FOMO jelenség áll a háttérben, vagyis a kimaradástól való félelem. Eitler Szilvia pszichológus a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet magazinjában kiemeli azt is, hogy a virtuális világ olyan tinédzsereknek kínálhat végtelennek tűnő lehetőséget, akik a saját közösségükben nem találják a helyüket, esetleg kiközösítik őket. Az elismerésre, népszerűségre ugyanis ők is vágynak. Hozzátette, a praxisában megjelenő, témában érintett gyermekeknél szinte kizárólag a lájkok és feliratkozók gyűjtése volt a cél.

A legfontosabb kérdés, hogy mit tehet a szülő, hogy mindezt megelőzze. Hortobágyi Ágoston nemrég dolgozott ki egy szülői edukációs programot. Szerinte ugyanis mindennek a kulcsa abban rejlik, hogy legalább olyan szinten kell ismerni a digitális teret a felnőtteknek, mint amennyire a gyerekeik ismerik azt.

– mondta lapunknak Hortobágyi Ágoston. Szerinte a még nem elég érett, illetve fiatal gyerekeket ki kell szorítani a digitális térből, ugyanis egy 8 éves is találkozhat már efféle kihívásokkal és egyéb káros tartalmakkal, ha korlátlanul használhatják az internetet.

Hortobágyi Ágoston kiemelte: ameddig a szolgáltatók megtekintés, elérés alapján fizetnek a tartalmakért, addig jelentős változást csak a szülő tud elérni. Egy kinder-tojás kicsomagolásáról szóló videó több milliós nézettséget hoz, és a feltöltő rengeteg pénzt keres vele – említ példát. Szerinte szükség lenne egységes szabályozásra, melynek lényegi pontja, hogy elsősorban minőségi tartalmakért fizetnek a szolgáltatók, és nem kizárólag a nézettségi adatok alapján.

– fogalmazott Hortobágyi Ágoston.

Eitler Szilvia pszichológus a cikkében pedig azt vázolja fel, hogy milyen kommunikációs stratégiát érdemes választani. Megjegyzi, hogy a kioktató monológokat kerüljék a felnőttek, helyette inkább kérdezzenek. Mit gondol a jelenségről, mi a legdurvább kihívás, amiről hallott. Ezentúl érdeklődni kell arról, mi érdekli, mit néz, olvas az interneten és érdemes kreatív, minőségi tartalmak felé terelni – tette hozzá.