A hazai víziközmű szektor súlyos pénzügyi helyzetben van, az 1000-3000 milliárdos fejlesztési-karbantartási hiányt görgetnek maguk előtt a cégek, amelyek szinte kivétel nélkül komoly veszteséggel működnek. A csőd közelben tántorgó társaságoknál több helyen már a biztonságos ivóvíz-ellátás is veszélybe került. Mindezek fényében különösen nagy jelentőséggel bír, hogy a kormány mely víziközmű szolgáltatóknak osztott támogatást a a robbanásszerű energia áremelkedés miatt keletkező veszteségeinek kompenzálására létrehozott állami előirányzat termére.
Láng Zsolt Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos fővárosi önkormányzatnak küldött leveléből tudható, hogy
a víziközmű cégek támogatására 20 milliárd forintot különítettek el az Energiaügyi Minisztérium idei költségvetésében.
El is kezdték osztogatni. Csakhogy az előirányzat felhasználásának rendjét meghatározó miniszteri rendelet mind a mai napig nem jelent meg. Így legfeljebb találgatni lehet, hogy milyen alapon döntenek egyes cégek támogatásáról, illetve miért hagyják ki a többit.
A novemberre 5 milliárdos likviditási hiánnyal számoló Fővárosi Vízművek még arról sem kapott hivatalos tájékoztatást, hogy egyáltalán kérhető támogatás a veszteségek kompenzálására. Ennek ellenére kiszámította az energia-áremelkedésből származó veszteségét és megküldte 5,7 milliárd forintos támogatási igényét a minisztériumnak.
„A támogatási lehetőségek mérlegelésénél figyelemmel kell lenni az ország egyes részeinek az ellátásbiztonság szempontjából meghatározó területi és egyéb adottságaira” – válaszolta V. Németh Zsolt víziközművekért felelős államtitkár. A fővárosi politikusok és szakemberek megnyugodva bólogattak, hogy úgy ám, végre figyelembe veszik, hogy Budapesten és a fővárosi cég által ivóvízzel ellátott agglomerációs településeken legkevesebb 2 millió ember él, így a nekik nyújtott szolgáltatás biztonsága fontos szempont. De az államtitkári válasz következő mondata le is hűtötte a kedélyeket: „ A fővárosi önkormányzat az ország leggazdagabb önkormányzata. Elsőként azokat a településeket kell támogatni, ahol kisebb az önkormányzatok anyagi ereje”. Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselő kérdésére, miszerint részesülhet-e a fővárosi cég is az energiakompenzációból, Koncz Zsófia államtitkár némi brüsszelezés és háborúra hivatkozás mellett azt írta, hogy a kormány „szakmai érdekeket figyelembe véve hoz döntéseket”.
„Vérlázítónak tartom, hogy a kormány szakmai érdekekre hivatkozik és a világra mutogat, miközben a hazai vízügy tragikus helyzetét 99 százalékban az Orbán-kormány maga idézte elő a közműadóval és az árszabályozással”
– háborog Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, aki közérdekű adatigénylésben kérte ki az Energiaügyi Minisztériumtól, hogy mely cégek bizonyultak érdemesnek az állami támogatásra. Így kiderült, hogy a „fenntarthatósági feladatok és közműszolgáltatások” nevezetű állami előirányzat terhére július közepéig összesen 7 víziközmű szolgáltató kapott összesen 8,52 milliárd forintot. A támogatási összegek 553 millió és 1,89 milliárd forint között szóródtak. A támogatott cégek mindegyike kormánypárti elköteleződésű önkormányzat tulajdonában állt, vagy a polgármester volt fideszes, vagy a testületi többség volt kormánypárti, esetleg mindkettő, vagy éppen a közelmúltban tartott időközi választáson sikerült fideszest bejuttatni a közgyűlésbe, mint például Miskolcon. Ők kapták egyébként a legtöbbet, de vélhetőleg egyéb oka is volt, amire később még visszatérünk.
A 942 millió forintos támogatást elnyert Kavíz kft-nek például az Orbán-kormány feltétlen híveként működő Szita Károly vezette Kaposvár a többségi tulajdonosa (több tucat település birtokolja a céget). A Fideszt esetenként éles szavakkal bíráló, de a pártnak hátat soha nem fordító Cser-Palkovics András vezette Székesfehérvár víziközmű szolgáltatója, a Fejérvíz 1,627 milliárd forintos támogatást zsebelhetett be. A szintén kormánypárti vezetésű és többségű Sopron víziközmű cége 1,72 milliárdot kapott. A fideszes Porga Gyula által vezetett Veszprém a többségi tulajdonosa 131 önkormányzat társulásaként működő a Bakonykarszt Zrt.-nek, amelynek 1,14 milliárd forintot juttatott a kormány. A legutóbb Szijjártó Péterrel gazdaságfejlesztési kérdésekkel egyeztető Szalay Ferenc vezette Szolnok cége 648,4 milliós támogatást kapott, míg az öt önkormányzat – köztük a fideszes polgármester vezette Komló és Mohács – cége, a Baranya-Víz Zrt. 553 állami millióval tömködhette be a likviditási rést. A Miskolci Vízmű 1,89 milliárdot könyvelhetett el eddig bevételként. Az egykoron gimnáziumigazgatóként most polgármesterként a Fidesszel nagy csatákat vívó Veres Pál független polgármester által vezetett súlyos belső feszültségekkel átitatott ellenzéki többségű Miskolcon a legutóbbi időközi választást a Fidesz nyerte, de a rekordtámogatás inkább annak tudható be, hogy a város azzal a feltétellel adná állami kézbe a MIVÍZ Zrt-t, ha az állam kompenzálja a szolgáltató 2,6 milliárdos hiányát július 31-ig.
Az állami támogatást elnyert víziközmű társaságokat a kormánypárti befolyás mellett ugyanis a több tíz, vagy száz milliósra, esetenként milliárdosra ragadt veszteség mellett még egy fontos tényező hozza közös nevezőre: mindegyiket átadják az államnak. Szita az olcsó és jó minőségű víz biztosítása mellett azt reméli, hogy ezzel 60 milliárd forint fejlesztési forráshoz juthat a cég. Szolnokon az uniós szankciók miatt megnövekedett energiaköltségekre hivatkoztak, akárcsak Sopronban. Veszprémben az ellenzék zsarolást emlegetett, míg a városvezetés működési engedélyt veszélyeztető hiányt, Miskolcon az volt a kérdés, hogy „állva vagy fekve halnak meg”, a város ugyanis képtelen finanszírozni a társaság működését, Cser-Palkovics pedig éppen a fent említett állami támogatásra hivatkozott. A főváros azonban nem mondott le a 390-400 milliárd forint értékű víziközmű vagyonról, nem is kaptak egy fillért se.
