Kedd óta nincs nő a magyar kormányban. Az egyetlen, Varga Judit igazságügyi miniszter leköszönt, mert a 2024-es EP választásokra szeretne koncentrálni, a jövőjét az Európai Parlamentben képzeli el, mondta egy interjúban.
A magyar országvezetés sosem engedett nagy teret a nőknek, és ezt a hagyományt a Fidesz is folytatta. Az első Orbán-kormányban az MDF színeiben politizáló Dávid Ibolya felelt az igazságügyért, a másodikban a párton kívüli Németh Lászlóné a fejlesztésekért, a harmadikban csak férfiak kaptak pozíciót. Egy ciklussal később kissé orvosolták a mulasztást, a kijelölt feladat szerint a sajátjaik közül választott Varga Judit és Novák Katalin az igazságügyért, illetve a családokért, a párton kívüli Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért kellett, hogy fáradozzon.
A nőkre is szükség van a magyar közéletben! - írta most búcsúzásként a volt tárcavezetőnek Novák Katalin, ma már mint köztársasági elnök. Azt nem tette hozzá, mi célból lenne ránk szükség. Például, ahogy az énekes Ákos mondta, „mondjuk a női princípiumot beteljesíteni”? Tény, családról gondoskodni, gyermeknek életet adni, elkísérni őt a felnőttkorig maga a csoda, és szó sincs arról, hogy kvóták alapján kellene a posztokat osztani, de talán valóban több nő kellene a kormányba. Olyanok, aki józan ésszel érvelnének arról, hogy a társadalom változik, az emberek később alapítanak családot. Arról, hogy nem fogunk szülni parancsra. Arról, hogy a statisztikák szerint Magyarországon hetente hal bele bántalmazásba egy nő - pedig maga Varga Judit írta egyszer, hogy „a magyar jog szigorúbb és kiemeltebb védelmet ad a nőknek és gyermekeknek, mint általában az uniós gyakorlat”.
Eddig az elmélet. A gyakorlat meg az, hogy minket inkább odébb löknek. Kit a konyhába, kit egészen Brüsszelig.