„Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint másodfokon eljáró hatóság, a volt csopaki Bahart-kikötő elé tervezett, védőmólónak titulált kőszórás vízjogi létesítési engedélyét felülvizsgálta és azt megsemmisítette” – adta hírül Facebook-oldalán a Nők a Balatonért Egyesület.
A civil szervezet a Magyar Természetvédők Szövetségével és az EMLA Egyesülettel közösen próbálta elérni, hogy a hajdani közforgalmú, ám 2020-ban közel 900 millió forintért eladott kikötő előtti vízfelületen ne épülhessen a tóba 230 méter mélyen benyúló móló, amelyhez csaknem 12 ezer köbméter követ kellett volna a Balatonba szórni.
Elkaszálták a NER-közeli vállalkozó kőszórását CsopakonA mólóépítés ezzel ugyan egyelőre tilos jelzést kapott, ám nem véglegesen, hiszen új engedélyezési eljárás indulhat az ügyben, csak ebbe a hatósági ukáz alapján be kell vonni ügyfélként a civil szervezeteket. Ugyanez történt a balatonföldvári Nyugati strandon épülő vitorláskikötő esetében is, ahol a hatóság indoklásként a Pécsi Törvényszék májusi ítéletére hivatkozott: mint lapunk is megírta, a grémium másodszor is megsemmisítette a veszprémi kormányhivatal által kiadott engedélyt, s új eljárásra kötelezte a hivatalt. Balatonaligán a strand elé tervezett vízi élménypark engedélyét vonta vissza a hatóság, más kérdés, hogy ott nem folytatódik a beruházás, hiszen a balatonvilágosi képviselő-testület múlt heti, rendkívüli ülésén visszavonta a projekttel kapcsolatban korábban kiadott engedélyeit.
Legyőzték a polgármestert, vége a vízi élményparknak BalatonvilágosonJogerősen nyertek a civilek, a fideszes hatalomnak le kell mondania a kikötőépítésről BalatonföldváronCsopakon viszont vélhetően újabb engedélyezési eljárás indul, legalábbis nehezen elképzelhető, hogy a NER-hez erősen kötődő, több helyen Komárom-Esztergom Mészáros Lőrinceként emlegetett Abronits Róbert belenyugodjon, hogy félbemaradjon a projekt, amelyre indulásakor közel 900 milliót költött.
A település mólókálváriája 2020-ban kezdődött, amikor is – ahogyan akkor erről a Népszava elsőként beszámolt – a 2019-ben ismét állami többségű tulajdonba került Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) vezetése tavasszal, a kisebbségi tulajdonos tóparti önkormányzatok tiltakozása ellenére elfogadta a cég reorganizációs tervét, amely többek között a Bahart több ingatlanának eladását is tartalmazta.
A hajózási cég azóta túladott boglári, szemesi kempingjein, siófoki szállodáján, és a csopaki kikötőn is. Eredendően négy kikötőt szüntetett meg és akart áruba bocsátani a Bahart, ám Kenese, Akali és Udvari ügyesen lobbizott, 25 évre megkapták ingyenes használatba az ingatlanokat. Csopak azonban nem tudott megállapodni a cég vezetésével, így az az önkormányzat úgy kalkulált, beszállnak a majdani árverésbe.
Csakhogy arra nem számítottak, hogy a 2800 négyzetméteres, mindössze 2 százalékos beépítési engedéllyel rendelkező terület az 52 millió forintos kikiáltási ár közel 18-szorosáért, csaknem 890 millióért kel el, így hiába volt elővásárlási joga a falunak, ennyit nem tudott – és nem is akart – kifizetni.
Főleg, mivel a helyiek elképzelni sem tudták, hogy egyik pillanatról a másikra elveszítik a kikötőt és környékét: a nyertes Sápi Major Kft. és a Bahart közötti szerződésben ugyanis világosan szerepel, a terület közpark, vagyis a köz részéről látogatható. Ennek ellenére nem sokkal az adásvétel után a cég építési területté nyilvánította a mólót, s elzárta a nagyközönség elől.
A helyiek ugyan protestáltak, ám a falu igazi nehézfegyverzetű NER-lovaggal került szembe: a Sápi Major Kft. tulajdonosa a nyergesújfalui Abronits Róbert, aki korábban a Dömper Kft.-vel – amely tavaly év végén került egy másik NER-nagyágyú, Szíjj László érdekeltségébe – már az első Orbán-kormány idején is komoly haszonélvezője volt a nagy állami útépítéseknek, s ugyan sikertelenül, de az autópályák 35 évre koncesszióba adásakor is tárgyalt a Nemzeti Koncessziós Irodával. A Válaszonline tárta fel, hogy Abronits üzleti kapcsolatban áll a korrupcióval vádolt egykori államtitkár, Völner Pál fiával, Völner Marcell-lel is.
Akaliban a korábbinál is nagyobb az élet
Míg Csopak kikötőkálváriája immár harmadik éve tart, addig a Bahart reorganizációs programjában szintén kikötőbezárásra ítélt Balatonakaliban talán a korábbinál is nagyobb az élet a kikötőben. A falu 2020-ban elérte, hogy eladás helyett 25 évre használatba kapja meg a mólószárat, s mivel már 1813-ban komphajó járt Balatonőszöd felé – melyet a piaristák üzemeltettek –, úgy döntöttek, saját erőből próbálják fenntartani a személyhajózást. Mint arról tavaly nyáron beszámoltunk, közel egy éves procedúra után sikerült átíratni a kikötőüzemeltetéshez és a hajózáshoz szükséges engedélyeket az önkormányzat nevére, majd megegyeztek egy céggel, mely kibérelte a kikötőt, az falu pedig fizet a menetrendszerinti hajózás szolgáltatásáért, s így a hét több napján át lehet hajózni a déli partra, emellett séta- és strandhajók is indulnak Akaliból. A település vezetése emellett a kikötő környékét is erőn felül fejlesztette, kulturált parkolóhelyek létesültek, új közösségi és kiszolgálóhely, valamint kerékpáros szerelőpont és víziturisztikai beszállópont is épült, kiépült a közvilágítás, s megújult a kikötői vendéglő is.
