Oroszország;háború;védelmi kiadások;

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben méltatta a fegyveres erőket, amiért hatékonyan „elejét vették egy polgárháborúnak”

- Duplájára emeli a Kreml a védelmi kiadások összegét

Egyre többe kerül az ukrajnai invázió finanszírozása, ami növeli az inflációs kockázatokat is. 

Kétszeresére, vagyis több mint 100 milliárd dollárra emelte a katonai kiadásokra fordítható keretét Oroszország - írja a Reuters több olyan moszkvai dokumentumra hivatkozva, amelyekbe betekintést nyerhettek. 

Mindez azzal magyarázható, hogy az ukrajnai háború költségei robbanásszerűen nőnek, amelyek egyre nagyobb anyagi terhet rónak az agresszor államra. A számok tanúsága szerint Oroszország 12 százalékkal, azaz 600 milliárd rubellel többet költött katonai kiadásokra, mint az eredetileg betervezett 4,98 billió rubel, azaz 564 milliárd dollár. GDP-arányosan amúgy 17,1 százalékos előirányzatot tartalmaz a büdzsé a „nemzetvédelemre”. 

Az emelkedő háborús költségek magasabb ipari termeléssel támogatják Oroszország idei szerény gazdasági fellendülését, ám mindez azzal párosult, hogy 28 milliárd dolláros lyuk keletkezett az idei költségvetésben. A hiányt ráadásul tovább súlyosbítják a csökkenő exportbevételek. A védelmi kiadások további növekedése csak növelheti a deficitet, miközben a termelés fellendülése felemészthet más szektorokat, kiszoríthatja a magánberuházásokat. A Reuters mindezek alapján arra jutott, hogy Oroszország az első hat hónapban a 2023-ra eredetileg tervezett összes költségvetési kiadás 19,2 százalékát költötte védelmi célokra. A legutóbbi nyilvánosan elérhető adatok szerint Moszkva januárban és februárban 2 billió rubelt költött a hadseregre. Az idei év első felében a költségvetési kiadások 2,44 billió rubellel voltak magasabbak, mint 2022 azonos időszakában. A dokumentum alapján ennek a plusz összegnek 97,1 százalékát a védelmi szektorra fordították.

A magasabb költségvetési kiadások egyben növelik az inflációs kockázatokat. A központi bank júliusban 8,5 százalékra emelte az irányadó rátát, és elemzők arra számítanak, hogy a hitelfelvétel költségei tovább fognak növekedni. A Bank of Russia 1,5%-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál az idei évre, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ennél jóval pesszimistább, 0,7 százalékos bővülést valószínűsít. 

Az ukrán elnök kiakadt a sorozásokon feltárt korrupciós esetekre.