„Teljesen biztos vagyok benne, hogy Izrael stabil, sikeres és demokratikus lesz, véleményem szerint még inkább demokratikusabb”, nyilatkozta a Bloombergnek adott vasárnapi interjújában Benjamin Netanjahu. Az izraeli miniszterelnök az elmúlt hetekben szabályos nemzetközi médiakampányt indított, az izraeli médiától viszont következetesen elzárkózik, állítják az izraeli ellenzéki lapok. Tény, hogy „Bibi” Netanjahu hosszú ideje, az országon eluralkodott válság ellenére, nemcsak az ellenzéki médiát kerüli, hanem egyáltalán az izraeli nyilvánosságot.
Eközben az aggodalmak súlyosbodnak az országban, már nem csak az ellenzéki politikusok és a tiltakozó mozgalom szervezői tartanak alkotmányos válságtól és akár belső vérontásba torkolló feszültségektől, hanem több likudos politikus, köztük a védelmi miniszter, Joáv Gallant is nyíltan beszélt félelmeiről. Figyelmeztettek a veszélyre a Moszad meg a Shin Bet vezetői, illetve egyes elismert tagjai is. Többek között arra is, hogy a hatalomra került szélsőjobb pártok és politikusok, élükön Itamar Ben Gvirrel támogatják a zsidó szélsőjobb radikális megnyilvánulásait, és hogy zsidó izraeliek terrorcselekményei táplálják a palesztin terrorizmust, ami tovább rontja az amúgy is késélen táncoló biztonsági helyzetet.
Netanjahu viszont nem aggódik, és nem kíván engedni az igazságügyi reform véghezvitelét illetően. „Nem hiszem, hogy szétszakítjuk az országot, nem hiszem, hogy polgárháború lesz. Azt hiszem, amit most látunk, az a természetes konfliktus két ellentétes nézet között, amelyek még nem egyeztek meg, de meg fognak,” – hangsúlyozta a Bloombergnek.
Mindazonáltal egyáltalán nem természetes állapotról van szó. Izrael sosem volt ennyire megosztott, sosem volt sem biztonsági sem gazdasági szempontból ennyire rossz helyzetben. A hadsereg tartalékosainak szolgálatmegtagadása folytatódik, a szélsőjobb egyre több erőszakos cselekedethez folyamodik, hétfői médiajelentések szerint immár a bírált reform legfőbb akadályának tekintett főügyészt és főbírót is halálos fenyegetések érik. A nemzetközi hitelminősítő intézetek sorra minősítették le az országot, a nemzeti fizetőeszköz, a sékel az összeomlás szélére került és egyre nagyobb az országot elhagyni készülők száma, kutatók, high-tech szakemberekkel az élen, ami komoly érvágást jelentene az ország gazdaságára.
A miniszterelnök a Bloomberg interjúban reményét fejezte ki, hogy az ország nem fog alkotmányos válságba kerülni, noha egyértelműen az körvonalazódik. Az utóbbi időben az NBC News, a Fox News, a CNN, az ABC News, az NPR hírcsatornáknak nyilatkozva mentegette a reformtervet és sosem adott egyértelmű választ arra, hajlandó lesz-e tiszteletben tartani, ha a Legfelsőbb Bíróság szeptember 12-re tervezett ülésén megsemmisíti a bírói észszerűségi mérce két héttel ezelőtti eltörléséről rendelkező törvényt, amely megtiltja a kormányzati és miniszteri döntések bírósági felülvizsgálatát azok észszerűsége alapján. Netanjahu leszögezte, kormánya tovább fog lépni a bírói kiválasztási bizottság összetételének megváltoztatását illetően is. Ez a reformcsomag legvitatottabb eleme, az igazságszolgáltatás függetlenségének legsúlyosabb csorbítását célzó törvénytervezet. A miniszterelnök ugyan azt hangsúlyozza, hogy konszenzusra törekszik ebben a kérdésben, hivatkozott arra, hogy március végén is három hónapra leállította a folyamatot, és az ellenzéket vádolta, hogy nem született kompromisszum a Jicák Herczog államfő által kezdeményezett egyeztetéseken. Ámde ez is minimum csúsztatás, hiszen a reformot az országot teljesen megbénító általános sztrájk és a tartalékosok szolgálatmegtagadása nyomán állította le, nem pedig a kompromisszum keresése miatt.
Bedőlt Bibi támogatottsága
A jelenlegi kormánykoalíció tavaly év végi megalakulása óta tartó politikai válság mélyülése a közvélemény-kutatási adatokban is megmutatkozik. Míg kezdetben a többszázezres tüntetések hatása még nem érződött a pártok támogatottságán, az utóbbi időben hétről-hétre csökken a koalíció népszerűsége, és tartós átrendeződés körvonalazódik az ellenzéki oldalon is. A legutóbbi, hétvégi felmérések szerint a Beni Gantz volt védelmi miniszter és vezérkari főnök alapította és vezette Nemzeti Egység párt tovább növelve támogatottságát a legerősebb politikai alakulattá vált, emelkedő tendenciában tartja magát az első helyen. messze megelőzve a jelenlegi legnagyobb ellenzéki pártot, Jar Lapid Jesz Atidját is, Ha most lennének a választások Gantz pártja 28 mandátumot szerezne, a Likud 26-ot. A Jesz Atid 20 Knesszet helyre számíthatna. a többi ellenzéki párt támogatottsága alapvetően nem változott, az egykori államalapító atyák pártja, a Munkapárt továbbra sem jutna be a törvényhozásba. A választók elsősorban Netanjahut és a Likudot büntetnék, szövetségesei kevesebbet veszítenének. A két ultraortodox párt, a Sász és az Egyesült Tóra Judaizmus egy mandátummal csökkenne. A két szélsőjobb párt szövetsége, a Vallásos Cionizmus veszítene ugyan 4 mandátumot, de a botrányhős Ben Gvir pártja, az Otzma Jehudit nem gyengülne, szövetségese, a Becálel Szmotrich vezette párt húzná le.
Újdonságnak számít, hogy a közvélemény-kutatás arra is rákérdezett, hogy mekkora támogatása lenne egy, a tüntetések szervezői által alakított, egyelőre elméleti pártnak, és 10 mandátumot mértek a nem is létező alakulatnak. Igaz, ez az ellenzéktől vinne el képviselői helyeket, Gantz pártja a Likuddal azonos, 26 mandátummal végezne, de a koalíciós esélyek maradnának a baloldalon 68-52 arányban, úgy, hogy az arab Hadash-Ta’al továbbra sem állna be egyik oldal mögé sem. És ez az arány hetek óta nem változik, csak azon belül módosul a pártok támogatottsága.
