A Csángó Fesztivál alapítója, Papp Imre és néprajzkutató felesége, dr. Péterbencze Anikó az 1980-as évek elejétől járták a Kárpát-medencét, hogy a térség hagyományőrző együtteseit minél jobban megismerjék. Sőt néhány évvel később megszervezték az első nemzetközi tánctábort, 1991-ben pedig megalapították a Csángó Fesztivált. Ezt így idézte fel Papp Imre: „Az első alkalommal Antall József köszöntette az érdeklődőket. De jelen volt Göncz Árpád, Für Lajos honvédelmi miniszter és a térség országgyűlési képviselője, Kis Zoltán is. Ez is bizonyítja, hogy akkoriban a különböző politikai nézetek nem számítottak, hanem volt egy olyan elfogadott érték, amit párthovatartozástól függetlenül nagyon sokan támogattak.”
Ha már politika, Budai Lóránt, Jászberény polgármestere – és korábbi néptáncos – így nyilatkozott arról, hogy a helyi önkormányzat alighanem minden eddiginél jelentősebb, 19 millió forintos támogatást nyújt a Csángó Fesztivál megrendezésére: „Amúgy sem vagyunk egyszerű gazdasági helyzetben, de az állami hozzájárulások csökkentése miatt döntenünk kellett: vagy nem lesz Csángó Fesztivál, vagy ráfordítjuk ezt az összeget. S a nehézségeink ellenére sem hagyhattuk, hogy elmaradjon ez az értékes sorozat.”
De vajon mi az oka a töretlen népszerűségnek?
Az egyik legfőbb magyarázat a sokszínűség lehet.
Ahogy Szűcs Gábor fesztiváligazgató fogalmazott, „aki nagyon autentikus zenét szeretne hallgatni, erre lehetőséget biztosít a Szászcsávási Zenekar vagy épp a Magyarpalatkai Banda. Aki a feldolgozott muzsikára esküszik, eljöhet és meghallgathatja a Cimbalibandet. Aki eredeti táncot akar látni, megnézheti a gyimesi csángókat, a györgyfalviakat, vagy a vajdakamarásaiakat. Aki táncfeldolgozásokra kíváncsi, az megtekinheti a Magyar Állami Népi Együttes, vagy a Duna Művészegyüttes műsorát. Nekünk az a fontos, hogy ez a négy-öt nap feltöltődést eredményezzen mindenkinek.”
A teljesség igénye nélkül vegyünk sorba néhány eseményt! Szerda éjszaka például a Zagyva Banda tart jubileumi koncertet. A zenekar repertoárját a Kárpát-medence magyarságának és más nemzetiségeinek a népdalai és táncmuzsikái képezik. S hogy a Csángó Fesztiválon ezúttal mire készül? Ezt Boda Gellért zenekarvezetőtől tudtuk meg: „Hallható lesz a Gyimes- és Gyergyó-vidék muzsikája, Maros- és Küküllő-menti dallamok, de még a püspökhatvani szlovák zene is teret kap, és még lehetne sorolni.”
Kihagyhatatlan élménynek ígérkezik csütörtök estére a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári piactéren című műsora. Az ezzel kapcsolatos kulisszatitkokat a produkció rendező-koreográfusa, a Kossuth-díjas Mihályi Gábor árulta el: „A helyszín mellett az is fontos volt számomra, hogy túllépjek azon, hogy „csak” egy folklórbemutatót állítsak színpadra. Mindaz a kiemelt momentum, ami a magyar történelemben, Erdélyben megtörtént az elmúlt 300-400 évben, az megjelenik ebben az előadásban. Így Hunyadi Mátyás mellett visszaköszön az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, Trianon, a II. világháború, és a romániai forradalom is. Ráadásul az este végén eljutunk a katarzisig, mert bárhogy is alakult a történelemben a sorsunk, még itt vagyunk és lesz utánunk következő generáció, amelynek tagjai továbbviszik mindazt, amire azt mondjuk: magyar.”
Pénteken este ugyancsak remek műsort élvezhetünk a Székely Mihály Szabadtéri Színpadon: a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre emlékére összeállított, Héttorony című produkció előzményei egészen 1992-ig, a sevillai világkiállításig nyúlnak vissza, amikor az egykori építész által megvalósított pavilon zenéjét Kiss Ferenc szerezte. A kettejük közötti hasonlóságról a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője, Juhász Zsolt vallott: „Ahhoz a világhoz, amit Makovecz képviselt, Kiss Ferenc nagyon közel állt – a hagyományos népzenéből táplálkozik ugyan, de a mai zenével társítja.” S hogy a színpadon mit láthatunk majd a művészegyüttestől? „A darabban nem egy linerális történetmesélés látható, hanem Makovecz világát próbáltuk benne létrehozni. Az előadásban szórakoztatva gondolkodtatunk.”
Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák koncertje idén különösen aktuális: „Petőfi Sándor népszerűsége nagyon kétélű dolog. Senki sem meri rendesen tanítani – ez így volt a régi rendszerben és így van most is. Félelmetes ugyanis a könyörtelenség, amivel megír egy verset és ezért sokkal egyszerűbb feltenni egy szobortalapzatra, mint komolyan elgondolkodni rajta. Ha pedig onnan lekerül, akkor abból balhé lesz. Ezt szeretem benne, ezért kezdtem el vele foglalkozni közel 20 éve” – világít rá Ferenczi György, miért kötődik olyannyira Petőfi költészetéhez.
A fesztivál része a Kárpát-Haza Kulturális és Gazdasági Konferencia is, amelynek tizedik alkalommal lesz a házigazdája dr. Péterbencze Anikó és Papp Imre. A rendezvényen számos témát érintenek majd az előadók, emellett egy kiállítás is megtekinthető lesz majd Csángómagyar és Kárpát-medencei életképek címmel. Dr. Péterbencze Anikótól megtudtuk, ez mit is takar: „Csángókutató vagyok, ebből írtam a doktori disszertációmat is. A 30 éves gyűjtési anyag ennek a reprezentációja. 1990-től videófelvételeket készítettünk. Ebből lesznek bejátszások, valamint tárgyi emlékeket is meg lehet majd tekinteni. Ezek közé tartozik a Hodorog Luca néni által rám hagyományozott énekeskönyv is, ami azért szenzációs, mert sok kutató úgy véli, nem tudtak magyarul írni Moldvában. Ez persze nem igaz.”
S hogy ki volt Hodorog Luca? Egy moldvai csángó énekes, aki 1990-ben hunyt el Jászberényben, de az utolsó kívánságának megfelelően magyar földön, a városban nyugszik – és a sírhelyét ezúttal is megkoszorúzzák. Mert történjék bármi, a régi értékekhez ragaszkodik a Csángó Fesztivál.
Infó: XXXI. Csángó Fesztivál. Jászberény, 2023. 08. 08-13. Jegyvásárlás: a lehelfilmszinhaz.hu weboldalon keresztül és a helyszínen
A tánc és a zene egy közös nyelv