„Nekünk, csángóknak nagyon sokat jelent, hogy a Csángó Fesztivál velünk indult 1991-ben és ezáltal Magyarországon, sőt nemzetközi szinten is lehet rólunk hallani azóta is” – érzékeltette a fesztivál jelentőségét Ghiurca Valentin, a külsőrekecsini Naputánjáró Hagyományőrző Csoport vezetője.
A csángók a különböző tatár, török támadások elől Moldovába menekült erdélyi magyarok, székelyek, a gyimesi csángók a madéfalvi veszedelem után, vagyis a Habsburgok elől menekültek. Elsősorban a mai Romániában élnek. Magyarok, akik nagyrészt asszimilálódtak, vallásukat viszont minden áron megtartják. Nem meglepő hát, hogy a rendszerváltás óta fesztivált szentel nekik a magyarországi kultúra.
A rendezvény előzményeiről senki sem tudhat többet Papp Imrénél, aki 1971-ben létrehozta a Jászság Népi Együttest. Hat évvel később meg is nyerték a Ki mit tud?-ot. - Ettől kezdve már benne voltunk a magyar táncházmozgalom élvonalának vérkeringésében. Ezután egyre népszerűbbekké váltak a táboraink, majd az 1980-as években a feleségemmel megalapítottuk előbb a Megyei Néptánc Módszertani Központot, majd a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort. Ennek hatására pedig igyekeztünk anyanyelvi szinten megtanulni a különböző táncok anyagát a Kárpát-medencéből. A román rendszerváltás után, szinte rögtön ott voltunk Moldvában és ekkor egy csodálatos világ tárult elénk – idézte meg a múltat a Csángó Fesztivál megálmodója, Papp Imre.
Tánczos Vilmos néprajzkutató 2006-2008 között végzett kutatásai szerint mostanra mintegy negyvenkétezer főre csökkent a csángó nyelvet beszélők száma. A rendszerváltás óta alapvetően megváltozott a csángók magyarországi megítélése. Ebben óriási szerepe volt a Csángó Fesztiválnak, ahol elsőként mutatkozhattak be az anyaországban élők számára, s ugyanekkor Antall József miniszterelnökként itt tartotta az első beszédét Budapesttől távol.
S hogy maga a fesztivál miben fejlődött az elmúlt 27 évben? - Immár nem csak a csángók kultúráját szeretnénk bemutatni, hanem az egész magyarságét. Sőt nyitottá is váltunk, hiszen az utóbbi időben más nemzetek – így az idén Mexikó, Szenegál, Szerbia és Törökország – táncának is teret adunk. A tánc, a zene, a kultúra egy közös nyelv. A moldvai és gyimesi csángók jelenlétéhez és kultúrájuk bemutatásához azonban ugyanúgy ragaszkodunk, mint kezdetben. Közös érdekünk, hogy a kint élő és az itteni magyarok összetartozzanak és mi ezt a célt a néptánccal és a népzenével tudjuk teljesíteni - fogalmazta meg a rendezvénysorozat törekvését Szűcs Gábor, fesztiváligazgató.
Egy ilyen határokon átívelő programsorozat megszervezése sokba kerül, de a fesztiváligazgató bízik benne, hogy a következő két évben eljut odáig a rendezvény, hogy harminc kis szponzor helyett két-három nagyobb mecénás áll az ügy mögé. - Vannak régi és új támogatóink, aminek nagyon örülünk, de ezen a fronton kicsit még erősítenünk kell – tekintett előre a Jászság Népi Együttes vezetője, aki szerint évek óta jó az együttműködés a különböző városi szervezetekkel. - A város támogat minket – persze bízom benne, hogy a jövőben ennek mértéke tovább fog növekedni -, de ha nem állna mellénk az állam is, akkor csak rövidebb fesztivált tudnánk tartani. Emellett hála az égnek a legkülönbözőbb médiafelületek is érdeklődnek a rendezvénysorozatunk iránt – adott hangot elégedettségének Szűcs Gábor. Igazi hiányosságként csupán azt hozta fel, hogy Jászberényben nem áll rendelkezésre elegendő kereskedelmi szálláshely, pedig elmondása szerint sokkal többen látogatnának el a városba. Például a Csángó Fesztivál idején.
Infó:
XVII. Csángó Fesztivál
Jászberény
Programok: augusztus 12-ig
