Óriási kisebbség a balkezesek csoportja: a teljes népességen belül 8-15 százalék között mozog arányuk. Tanulmányok szerint a férfiak körében nagyobb arányú, mint a nőknél, földrajzilag pedig Dél-Ázsiában, Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában gyakrabban fordul elő, míg Nyugat-, Észak-Európában és Afrikában ritkábban.
A balkezességhez évszázadokon keresztül társították az ügyetlenséget, a szerencsétlenséget, erre utalnak a magyar nyelvben a balog, balszerencse, balsors, balsejtelem, balvégzet, balsiker, baleset, ballépés, balfék, balfácán, balul üt ki, bal lábbal kelt fel, kétbalkezes kifejezések. Nem csoda, ha sokan még ma is úgy érzik, ez valamiféle születési rendellenesség, ami ellen küzdeni kell. Évszázadokon keresztül „nevelték át” a balkezes gyerekeket, arra kényszerítve őket, hogy a „szebbik” kezüket használják a mindennapos műveletekben, azonban ennek nagy veszélyei vannak – hívta fel a figyelmet Kiss Erzsébet, a Magyarországi Balkezesek Egyesületének elnöke.
Az egyesület néhány éve végzett felmérést mintegy háromezer óvodás, kisiskolás gyermek körében országszerte, és úgy találták, hogy a biztos balkezesek aránya 16,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik gyerek dominánsan a bal kezét használja, tehát egy 30 fős átlagos iskolai osztályba statisztikailag öt balkezes gyerek jut. De nemcsak arányuk okán kell kiemelt figyelmet fordítani e kisebbség speciális igényeire, hanem azért is, mert kutatások szerint az átszoktatás súlyos következményekkel járhat: beszédhibákat – leggyakrabban dadogást –, diszlexiát, diszgráfiát, de akár súlyosabb agyi károsodást is okozhat. Gyakori, hogy az átszoktatás összezavarja a térbeli tájékozódóképességet, sok érintett számol bepéldául arról, hogy képtelen autóval tolatni, mert fogalma sincs az irányokról.
Mint az egyesület elnöke lapunknak elmondta, szomorú, hogy annak ellenére, hogy az interneten már rengeteg információ elérhető erről, és az iskolákban már tilos is a gyerekek átszoktatása, még mindig rendszeresen keresik meg őket szülők azzal a panasszal: a tanító néni arra kényszeríti a gyereket, hogy jobb kézzel írjon.
Kétségkívül kényelmesebb számukra, ha nem kell külön foglalkozni a balkezes gyerekekkel, másképp tanítani, hogyan kell papírra vetni a betűket, és bármilyen kézműves foglalkozásnál is mindent „fordítva” megmutatni.
A jobbkezes világban sokaknak fel sem tűnik, mennyire a többség igényeire készültek a legkülönfélébb eszközök. Kiss Erzsébet azzal szokta érzékenyíteni a jobbkezeseket, hogy azt kéri tőlük: a bal kezükkel próbáljanak meg írni, papírt vágni, kihegyezni egy ceruzát vagy kinyitni egy borosüveget. Így hamar kiderül, hogy a balkezesek számára a teljesen hétköznapi, de jobbkezesek számára tervezett használati tárgyak is komoly kihívást jelentenek. Szerencsére ma már mindenféle, kifejezetten balkezesek számára tervezett eszköz kapható, még olyan is, amire először nem is gondolnánk, mint például a rendkívül gyorsan száradó tintát tartalmazó toll – így a balkezes nem maszatolja el a saját írását a papíron. A háromszög metszetű ceruza szintén nagy segítség, de léteznek már olyan vonalzók is, amelyeken mindkét irányban szerepel a skála. Az egyesület elnöke hozzátette: a balkezes boltokban iskolakezdésre össze szoktak állítani olyan csomagokat a gyerekeknek, amelyekben minden szükséges eszköz megtalálható.
Gyakran hangzik el pozitívumként, hogy a balkezesek kreatívabbak, intelligensebbek, jobbak a művészetekben, sportokban, de az egyesület elnöke szerint ezt nem kellene túlmisztifikálni. A balkezesek körében ugyanúgy vannak ügyesebbek, tehetségesebbek, mint a jobbkezesek körében, de rosszabb adottságokkal rendelkezők is. Persze vannak olyan sportágak, ahol kifejezetten előny lehet a balkezesség, például a vívás, tenisz, asztalitenisz, kézilabda, hiszen a jobbkezesek többnyire jobbkezesekkel küzdenek, ehhez szoktak hozzá, és meglepi őket, ha a másik oldalról érkezik a támadás vagy a labda. Kiss Erzsébet szerint az is tény, hogy a balkezesek általában ügyesebben használják a jobb kezüket, mint a jobbkezesek a bal kezüket, mivel gyakrabban van szükségük erre a képességre.
