Magyarország;Ukrajna;feszültség;orosz-ukrán háború;

- Ukrán képviselő: A magyar kormány közvetve azt segíti, hogy Oroszország gyilkolhassa az ukránokat

Ezt pedig semmiképpen sem tudja barátságos politikának nevezni. Ivanna Klimpus-Cincadze, az ukrán parlament EU-integrációs bizottságának elnöke szerint a sokat vitatott ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban azért nincs előrelépés, mert a magyar közösség képviselői az Orbán-kormány nyomására több esetben az előre megbeszélt egyeztetéseken sem jelentek meg.

Ivanna Klimpus-Cincadze, az ukrán parlament EU-integrációs bizottságának elnöke nyilatkozott a hvg360-nak Kijevben a Magyarországgal való egyre negatívabb viszonyról. Mint fogalmazott, politikusként és ukrán állampolgárként sem tartja barátságosnak az Orbán-kormány ténykedését, s attól tart, még ennél is rosszabbá fajulhat a két ország viszonya, amit nagyon fájdalmasnak nevezett.

Ivanna Klimpus-Cincadze véleménye szerint nem két nép vitázik, hanem két kormány, azt viszont Oroszország példáján már láttuk, hogy a tartós propaganda hatására a nép elkezdi elhinni azt, amit a hatalom birtokosai ismételgetnek. „Nagyon bízom abban, hogy a magyar nemzet nem fogja magáévá tenni azt az álláspontot, amelyet jelenleg a kormányzat képvisel” – fogalmazott. Azt ugyanakkor jelezte, sokkal rosszabb a magyar-ukrán viszony most, mint 2014-ben, a Krím-félsziget orosz annexiója idején volt.

„Amikor most Orbán és Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszél, hogy Ukrajna rovására kell rendezni a kapcsolatokat Oroszországgal, akkor arra kell gondolnom, hogy e mögött az áll, hogy a magyar kormány nem látja, mit képvisel az orosz állam, vagy az, hogy a legmagasabb szinten korrupt kapcsolat alakult ki Moszkva és Budapest között”

– vélte.

Ivanna Klimpus-Cincadze leszögezte, nagyra értékelik az ukrajnai menekülteknek nyújtott támogatást és segítséget, eközben viszont értetlenül állnak például az előtt, hogy Kirill pátriárka nevét az Orbán-kormány húzatta le az EU-s szankciós listáról. „Ennek az embernek és egyházának semmi köze nincs a hithez, ez egy titkosszolgálati eszköz, amelynek célja az, hogy részt vegyen az ukrán nemzet és államiság elpusztításában. Ugyanezt érzem, amikor Magyarország blokkolja az Ukrajnának adandó nyugati segítséget, vagy amikor nem engedi át az ország területén a hozzánk érkező fegyvereket. A magyar kormány ezzel közvetve segíti azt, hogy Oroszország gyilkolhassa az ukránokat, s politikusként és ukrán állampolgárként ezt semmiképpen sem tudom barátságos politikának nevezni” – jelentette ki az ukrán EU-integrációs bizottsági elnök.

Szerinte az örökös kerékkötéssel az Orbán-kormány más téren, például az antidemokratikus lépések és a jogállamisági problémák terén akarhat engedményeket kicsikarni az EU-ból.

„Ezt a politikát és az orosz gáz és kőolaj importjának a fenntartását Magyarországon úgy akarják eladni, mintha ez a nemzeti érdekek védelme lenne, de mi ukránok nagyon sokat fizettünk azért, hogy megértsük, ingyen sajt csak az egérfogóban van”

– fogalmazott.

Szerinte Orbán Viktor mindezzel csapdába vezeti Magyarországot, mert Oroszország éppen azt a helyzetet használta fel Ukrajna megtámadására, hogy Kijev még Viktor Janukovics idején nagyon komoly függésbe került Oroszországtól. Az pedig egy mítosz, hogy ha Ukrajna megadja magát, akkor béke lesz, mert Moszkva csak az erő nyelvéből ért – közölte.

Végezetül pedig szóba került a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználati jogait korlátozó 2017-es ukrán oktatási törvény is, amit Klimpus-Cincadze azzal magyarázott, hogy a kisebbségek lakta térségekben, ahol kizárólag anyanyelvi oktatás folyt, azt látták, hogy a diákok az alapszintű ukrán nyelvvizsga szintjét sem érték el az iskola elvégzése után. Hozzátette, hogy azon kisebbségi nyelvek esetében, amelyek jelentősen különböznek az ukrántól – például a magyar és a román – a törvényt több éves halasztással léptették életbe. Ugyanakkor problémaként jelölte meg, hogy miközben elmondása szerint Ukrajna párbeszédet folytatna a kisebbségi képviselőkkel, a magyar képviselők több esetben az előre egyeztetett találkozókon sem jelentek meg, állítólag azért, mert Budapestről erre utasították őket.

A brit sajtó húsz emberről állította, hogy nem volt hajlandó betenni a lábát a lakóhajóra, míg a bevándorlásért felelős államminiszter szerint azóta többen gondolták meg magukat.