Az év elejétől kezdve látványosan csökken a lakosság bankbetétállománya, vagyis megkezdődött azok átforgatása más, nagyobb hozamot biztosító befektetési alapokba, államkötvényekbe vagy részvényekbe. Az első fél évben a lakosság több mint 800 milliárd forintot vont ki. Ez a folyamat a következő hónapokban folytatódhat, és a jegybank máris szembesült a likvid eszközöknek minősülő bankbetétek gyorsuló csökkenésével.
Mint a bankokat felügyelő intézmény lépett is, és szokatlan módon nyilvánosságra is hozta azt a levelet, amiben figyelmezteti a pénzintézeteket, egyben ajánlásokat is tesz a likviditási szintjük fenntartására. „A továbbra is szigorú monetáris politika, a bizonytalan gazdasági kilátások és a bankbetéteket érintő potenciális elszívóhatások jelentette likviditási kockázatok a meglévő kockázatkezelési rendszerek felülvizsgálatát teszik szükségessé” – írta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankfelügyeletért felelős elnöke a jegybank honlapjára is kitett levélben.
Az MNB, ha kimondottan nem is aggódik a magyar kereskedelmi bankok pénzügyi helyzete miatt, de arra biztatja a vezetésüket, hogy szeptember 30-ig dolgozzanak ki, az év végéig pedig már alkalmazzanak olyan megoldásokat, amelyek biztosítják a pénzintézetek biztonságos készpénzellátását, fizetőképességét stresszhelyzetben is.
Az MNB-alelnöki levél időzítése első látásra meglepő, hisz az első félévi adatok alapján a bankok jelentősen tudták növelni jövedelmezőségüket. A legnagyobb hazai bank, az OTP egyenesen történelmi profitot jelentett. Az is igaz, hogy a profit kétharmada az OTP esetében a külföldi leányoktól érkezett, az itthoni jövedelmezőség nem javult, sőt a szigorodó körülmények miatt romló környezetre számítanak a bankok. Ez utóbbival érvel az MNB alelnöki körlevele is. A következő hónapokban az intézmény vélhetőleg folytatja a kamatcsökkentést, emiatt zsugorodik a kereskedelmi bankok által elérhető kamatjövedelem. Kandrács Csaba levele ezenfelül a bankbetétek várható csökkenését is lehetséges likviditási kockázatként kezeli.
Mint arról többször beszámoltunk, a kormány 13 százalékos szociális hozzájárulási adót vetett ki július elejétől a bankokban elhelyezett betétek kamataira. A kormány célja nem annyira a bevételszerzés, inkább az volt, hogy a sokszor nulla kamatozású bankbetétekben, folyószámlákon heverő lakossági pénz egy részét bevonja az államadósság finanszírozásába. A kormány célja, hogy a lakossági megtakarítások 5-10 százalékát – ez mintegy 500-1000 milliárd forint – terelje állampapírokba, ezzel mérsékelve a magas államadósság-kezelés kockázatát, illetve költségeit.
Felforgatta a megtakarítási piacot a válság, állampapírba áramlik a lakosság pénzeLevelet kell küldeniük a bankoknak arról, mennyit bukott, aki nem állampapírba fektetettA biztonságos banki működés érdekében szigorít most az MNB – magyarázta lapunknak a jegybanki körlevél hátterét egy névtelenséget kérő banki elemző. A jegybanki ajánlás ugyan nem kötelező érvényű, de erősen ajánlott – tette hozzá. Azon hitelintézetek ugyanis, amelyek határidőre nem teljesítik a likvid eszközök növelését, arra számíthatnak, „hogy beköltöznek hozzájuk a jegybanki felügyelők”.
A bankbetétek mellett likvid eszköznek minősül a készpénzállomány, a jegybankban tartott tartalékok, illetve a kormányzati és jegybanki kötvények, így az állam által kibocsátott értékpapírok is. Ha ez utóbbiakat választanák a kereskedelmi bankok, akkor az államot képviselő MNB két legyet ütne egy csapásra: növelné a kereskedelmi bankok likvid eszközeit, illetve további jegybanki forrást vonna be az államadósság finanszírozásába, ami viszont a kormány célja – vetítette előre a szakértő, mire is futhat ki a likviditás kezelése.