Egyre szorosabbra fűzi a szálakat Vlagyimir Putyin a világ utolsó sztálinista diktátorával. Kim Dzsong Un észak-koreai és az orosz elnök kedden, Korea japán gyarmati uralom alóli felszabadulásának 78. évfordulója alkalmából levélben tettek ígéretet egymásnak arra, hogy továbbfejlesztik "hosszú távú stratégiai kapcsolatukat" - jelentette a Reuters.
A nagy orosz-észak-koreai barátság viszonylag újkeletű, Putyin nemzetközi elszigetelődésén túl az orosz hadsereg fegyver és lőszer-utánpótlási gondjainak köszönhető. Phenjan és Moszkva ugyan tagadja, hogy bármilyen fegyverüzletet kötött volna, ámde ez a cáfolat igencsak ingatag lábakon áll. Nemrég Szergej Sojgu védelmi miniszter személyesen látogatott el Észak-Koreába, Putyin pedig, aki korábban sosem vállalta fel a nyilvános közösködést Kimmel, most meg már stratégiai partnerként kezeli.
De a putyini rezsim „fejlődésének” tükrében már ez sem meglepő, a Kreml ugyanis egyre nyilvánvalóbban már a demokratikus berendezkedés látszatát sem próbálja megőrizni, sorra dönti le az orosz Potemkin-demokrácia kellékeit. Múlt héten, augusztus 6-án Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az utolsó lépést is megtette ezen az úton, amikor a New York Timesnak nyilatkozva azt mondta: a 2024 márciusára esedékes orosz elnökválasztást megtartani nem más, mint "költséges bürokrácia", hiszen Putyint úgyis a szavazatok 90 százalékával választanák meg.
Nyilván színjáték minden választás Oroszországban, de mindeddig fel sem merült a demokratikus keret felszámolása, a rezsim ragaszkodott a látszathoz, a jogi szabályozást mindeddig úgy módosították, hogy Putyin elnöksége formálisan eleget tegyen a demokratikus követelményeknek. Legutóbb 2020-ban népszavazással megerősítetten alkotmányt módosítottak eltörölve a csak két egymást követő elnöki ciklust engedélyező szabályt azért, hogy Putyin a 2024-es választáson is indulhasson és korlátlan ideig hatalomban maradhasson.
Az elnöki szóvivő kendőzetlen őszinteséggel elkottyantott szavai nem kerülték el a világsajtó figyelmét, Peszkov másnap magyarázkodásra kényszerült. Az RBK című orosz kiadványnak nyilatkozva azzal vádolta meg az amerikai újságot, hogy "szokás szerint" "félreidézi" őt. "Egy demokráciában szükség van a választásokra, és Vlagyimir Putyin maga döntött úgy, hogy megtartja őket, de elméletileg erre nem is lenne szükség, mert egyértelmű, hogy újraválasztják. Ez csak az én személyes véleményem, az elnök ragaszkodik ahhoz, hogy a választást hiba nélkül meg kell szervezni, ezt követeli meg a demokrácia." - mondta az RBK-nak.
A közvélemény-kutatási adatok Peszkovot igazolják, ugyanakkor az sem mellékes, hogy bár az elnökválasztásig csupán 7 hónap van hátra, Putyinnak kihívója sincs, minden ismert ellenzéki politikust és aktivistát vagy elűzött, vagy bebörtönzött a rezsim. Legismertebb potenciális ellenfelét, Alekszej Navalnijt nemrég ítélték 19 év szigorított kolónián letöltendő börtönbüntetésre, és még függőben van egy ellene folyó eljárás, amely életfogytiglani börtönnel fenyegeti. Magáról a választásról is csak annyit tudni, hogy jövő márciusra esedékes, és hivatalosan még sem Putyin, sem más nem jelentette be indulását.
Oroszország egyetlen mérvadó, viszonylag független közvélemény-kutatási intézete, a külföldi ügynöknek bélyegzett Levada Központ mérései szerint Putyin népszerűségét nemhogy csökkentette volna a háború, egyenesen az egekbe emelte. Az intézet honlapján elérhető felmérések szerint az elnök támogatottsága a 2020-as alkotmánymódosítás óta folyamatosan csökkent a háború kitöréséig, azóta pedig az elmaradó harci sikerek és a cinkkoporsókban hazatérő orosz katonák számának emelkedése ellenére növekszik. A mélypontot 2021 decembere jelentette, amikor „csupán” 63 százalék támogatta Putyint. A 2022. február 24-i ukrajnai invázió kezdete után viszont egyetlen hónap alatt 20 százalékot emelkedett, majd az őszi oroszországi mozgósítás és a herszoni sikeres ukrán ellentámadás nyomán 77 százalékra esett vissza, de idén márciusban újra 83 százalék volt Putyin népszerűsége.
A Prigozsin vezette június 23-24-i Wagner lázadás sem ártott az elnök imázsának. A Levada júliusi adatai szerint a lázadás hatására mind az elnökbe, mind az orosz fegyveres erőkbe vetett bizalom nőtt. A hadsereg 30 százalékkal, Putyin 19 százalékkal javított.
Az Oroszországot 1999 óta – négy évig, 2008-2012 között miniszterelnökként - irányító Putyint rendre rekord magas részvétel mellett, rekord magas aránnyal választják meg nemzetközi megfigyelők és az orosz ellenzék által egyaránt szabadnak nem nevezhető választásokon. Legutóbb, 2018-ban 77 százalék voksolt Putyinra.
