A bőrrákos betegek negyede még mindig túl későn fordul orvoshoz. A tünetek észlelése után átlagosan másfél év múlva jelentkeznek először az érintettek a szakrendelőkben – hangzott el a Magyar Dermatológiai Társulat szerdai sajtóbeszélgetésén.
Arra a kérdésünkre, vajon a késői orvoshoz fordulást magyarázhatja-e, hogy nehéz bejutni a szakrendelésekre, Gyulai Rolland, a Magyar Dermatológiai Társulat korábbi elnöke: az ország különböző területein nagyon eltérőek a lehetőségek, de szerinte az akut panasszal, vagy gyanús elváltozással érkezőket előjegyzés nélkül is ellátják a szakrendeléseken. Hozzátette: a bőrgyógyászat nem beutaló köteles ellátás, ugyanakkor a legtöbb helyen, különösen a halasztható ellátások esetében, előjegyzéssel fogadják a pácienseket. Így az országrésztől függően beletelhet egy-két hónapba is.
Húsz év alatt megduplázódott a nem melanoma típusú bőrdaganatok száma.
Azaz már nem elég, ha csak az anyajegyeinkre figyelnek azok, akik ezt a betegséget szeretnék megúszni. Az évente előforduló 2500 melanoma mellett
4500 laphámrákot és 17 ezer bazálsejtes karcinoma megbetegedést is diagnosztizálnak.
A bőrrákkal kezeltek átlagéletkora 60 év, de nem kizárólag őket veszélyezteti, mert a 20-30 évesek között is van 3000 eset.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy léteznek a melanomának kevésbé ismert, ritkábban előforduló, de rendkívül veszélyes formái is, amelyek kialakulásában nem az UV-sugárzás hatása a döntő, és kizárólag az anyajegyek ellenőrzésével nem fedezhetők fel. Ilyen az úgynevezett noduláris (vagy göbös) melanoma, amely az összes melanomás megbetegedés ötödét adja, és folyamatosan növekvő kis csomóként, dudorként kezdődik. Az ilyen elváltozás szabályos formájú, érintésre általában tömött vagy kemény tapintatú, sötétbarna vagy fekete mellett bőrszínű is lehet.
Akkor is kialakulhat, ha rendszeresen védekezünk a közvetlen napsütés ellen, de főként a 60 év feletti férfiak számára jelent kockázatot.
Szintén kevésbé ismert a köröm alatti melanoma, amely barna csíkként vagy zúzódásként észlelhető a körömlemezen, a körömágyon vagy a köröm melletti bőrön. Csakhogy egy körömsérüléssel ellentétben ez nem gyógyul, hanem növekszik.
A talpon-tenyéren is jelenhetnek meg vörösesbarna foltok vagy nem gyógyuló sebek, amik szintén lehetnek melanomák. A bőrráknak ez a formája főként az idősebb 70 pluszos korosztályt érinti, akik számára a talp önvizsgálata nehézséget jelenthet.
Gyulai Rolland professzor beszélt arról is, hogy a bőrrákos betegeknek egyre jobbak a gyógyulási esélyeik. A korai felismeréssel az ötéves túlélés valószínűsége
98,3 százalék, míg ez az arány az első nyirokcsomóáttét megjelenésével 62,4 százalékra csökken.
Ha pedig a melanoma már távoli, szervi áttétet is ad, akkor már csak az érintettek 16 százaléka számolhat azzal, hogy öt év múlva is élni fog. A későn felfedezett betegség még mindig évi 300-400 áldozatot követel.