Egy nem olyan országban, amelyikben élnünk adatott, vélhetően a legártatlanabb hírek egyike lenne az, hogy a miniszterelnök lánya a könyvkereskedelem felé nyit, ugyanis ezzel bővítette a vállalkozását. Mindez akár azt a naiv hitünket is megmozgathatja, hogy az, aki könyvekkel foglalkozik, maga is olvasott, művelt ember, körüllengi valamiféle nemesség, világmegváltó akarat. Csakhogy Magyarország már egy ideje nem az ábrándok, az ártatlanság és a műveltség földje, messze nem ezek határozzák meg az érvényesülést, az előrejutás lehetőségét, hanem csupán egyetlen „kvalitás”: a hűség foka.
Olyan helyen élünk, ahol a legfontosabb, „királyi” család tagjai igen büszkék arra, hogy a saját lábukon állnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mértékletesebbek az ország gázszerelőjénél, tán még jachtjuk sincs, ami könnyen lehet, hogy csupán átmeneti állapot, de azért így is simán lepipálják a NER derékhadát. Vagyis amennyire tőlük telik, adnak a látszatra. Hát ennyire telik. A sejtésünket Sára esetében csak táplálja, hogy a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány nemrég nyelte le szőröstül-bőröstül a piacvezető Librit, és az ilyesmi ritkán történik ok nélkül, mármint úgy értve, hogy előbb vagy utóbb ne bukkanjon fel az előkészített bödön mellett valaki, aki kedves a kormánynak. És akkor miért ne lehetne ez a kedvesebbek közül, hiszen a könyvkereskedelem nem elhanyagolható szelet (akárcsak a turizmus), 2021-ben a szabadforgalmú könyvpiac becsült forgalma 55,96 milliárd forint volt. Az ismeretterjesztő és művészi könyvek – leginkább ez jöhet szóba a kérdéses vállalkozás esetében – részesedése a tortából pedig több mint 21 százalék. Tehát van miért lehajolni.
Én már azért is utálom a jelenlegi állapotokat, hogy ilyen gyanakvóvá tett, hogy már akkor is összekötöm a kínálkozó pontokat, ha csupán – engedjük meg – arról van szó, hogy pár száz példányban megjelenő albumokat fog majd kínálni a cég egy kis boltban valahol a város szélén a vevők legnagyobb megelégedésére. De hát mióta preferálja a NER a félreeső helyeket, mióta mer kicsi maradni? Lassan már az sem lepne meg senkit, ha a Mészáros család űrsétát tenne a fejünk felett a legújabb divat alapján készült szkafanderben, mert a határ már tényleg a csillagos ég.
Nem tudom, lesz-e még valaha érvényes fogalom a mértékletesség, vagy tényleg valamilyen földindulásszerű eseménynek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a normák, az erkölcs és jóérzés legalapvetőbb előírásai ismét helyreálljanak. Hogy egy politikus (és családja, esetleg a strómanjai) magára nézve kötelezőnek ismerjen el olyan írott és íratlan szabályokat, netán elveket, amelyeket amúgy a halandóktól joggal várunk el. Meddig lesz érinthetetlen kaszt, „más világ” ez a társadalmi réteg?
Igazából a naivitásomat szeretném visszakapni. Szeretnék vásárló lenni abban a félreeső boltocskában, ahol a miniszterelnök lánya mosolyogva szolgálja ki a betérőket, és nem is hallott semmiféle összefonódásról. Könyvekkel foglalkozik, mert tényleg így akarja egy kicsit jobbá tenni a világot.