„Semmi” – összegezte lapunknak egy szakértő a hétvégi „diplomáciai nagyüzem” érdemi energetikai hozadékát. Pedig a kormány és udvartartása előzetes közlései, majd a kétoldalú találkozókról kiadott, ünnepélyes közlemények is e terület fontosságát emelték ki leginkább.
Kétségtelen: Orbán Viktor a fővárosban megrendezett atlétikai világbajnokság megnyitója, illetve az augusztus 20-i ünnepség ürügyén fogadta Tamím bin Hamad ál-Száni katari emírt, Recep Tayyip Erdogan török, Ilham Alijev azeri, Serdar Berdimuhamedow türkmén, Savkat Mirzijojev üzbég, Szadir Zsaparov kirgiz, illetve Aleksandar Vucic szerb elnököt, Zseljka Cvijanovicsot, Bosznia-Hercegovina Államelnökségének szerb tagját, Milorad Dodikot, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökét, Sebastian Kurz korábbi osztrák kancellárt és Andrej Babis egykori cseh kormányfőt is. (A Magyarország és Türkmenisztán megfigyelői státusa mellett működő Türk Államok Szervezetének tagjai közül csak a legnagyobb, Kazahsztán képviselője hiányzott.)
Ritkán látni ennyi illiberális vezetőt egy kupacbanBármily érdektelenek is legyenek szakmai szempontból az elmúlt napok budapesti tárgyalásai, azért a kiadott, keletiesen dagályos közleményekből kihámozható néhány, akár fontossági sorrendbe is állítható konkrétum. Ezek közül a legfontosabb lehet, hogy a magyar állami MVM jövőre 275 millió köbméter gázt vásárol a török állam kezében lévő, gázkereskedelemmel és -szállítással foglalkozó Botastól. Mindazonáltal ez csupán öt és fél téli nap magyarországi fogyasztásának felel meg – igyekezett forrásunk a bombasztikusan hangzó számok nagyságrendjét a valóságban is elhelyezni. Ugyanakkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt is kiemelte, hogy Magyarország energiaellátása egyre inkább függ Ankarától. Ezt alátámasztja, hogy rajtuk keresztül húzódik az orosz gáz többségét hozzánk eljuttató, Török Áramlat nevű cső éppúgy, mint az Azerbajdzsánban eredő, Tanap nevű vezeték is.
Mindazonáltal forrásunk szerint a török szállítások sem kormányszinten dőlnek el, hisz az egy, a szállítási díj fejében folytatott, szabályozott üzlet.
Olyannyira, hogy a hazai gázcégek az évente körülbelül 9 milliárd köbméteres belföldi igények kielégítése érdekében ma is legalább a Moszkvától megrendelt, évi 4,5 milliárd köbméter gázhoz hasonló mennyiséget szereznek be a szabad piacon, mindennemű kormányszintű bejelentések nélkül – tette hozzá. (Mindazonáltal az orosz állami Gazpromon, a brit Shellen és a török Botason túl az MVM más gázbeszállítója nem ismert. Az orosz cégnél 2021-ben évi 4,5 milliárd köbmétert kötöttek le 15 évre, a Shelltől pedig 2027-ig évi 250 millió köbméternyi, LNG-nek nevezett, cseppfolyósított földgázt vesznek a horvát Krk kikötőjében. Orbán Viktor egyébként, szintén hétfőn, kitüntette Kapitány Istvánt, a Shell globális alelnökét.)
A „nagyüzem” másik, ehhez kapcsolódó hozadéka, hogy Azerbajdzsán – pontosabban egy ottani cég – 50 millió köbméter gáz magyarországi bértárolásáról állapodott meg. Eme, egyetlen hidegebb nap hazai fogyasztásának megfelelő adag sem a nagyságrendje miatt érdemel említést. Forrásunk szerint ez egy olyan „próba”-mennyiség, ami, különös tekintettel Magyarország kedvező adottságaira, később valóban megteremtheti egy azeri vállalat uniós gázkereskedelmének alapjait. (Emellett idén Bakutól vásárolunk is százmillió köbméter gázt, de a megegyezést már korábban nyilvánosságra hozták. Utóbbi, kétnapnyi hazai fogyasztásnak megfelelő mennyiség szintén nem a nagyságrendje, inkább elsősége miatt érdemel szót.)
Szijjártó Péter azt is bejelentette, hogy ha az ukránok, ígéreteikhez híven, 2024-től valóban nem szerződnek le a – velük hadban álló – oroszokkal az Európába szánt földgáz hosszú távú továbbítására, akkor az eddig ezen az útvonalon hozzánk érkező orosz gáz ideszállítását Szerbia a rajtuk keresztül vezető Török Áramlaton át biztosítja. (A szóban forgó, évi egymilliárd köbméter már nem közvetlenül Ukrajna, hanem Szlovákián keresztül Ausztria felől jön be hozzánk.) Ennek drámaiságát ugyanakkor szakértőnk szerint a számos egyéb gázbeszerzési lehetőség tükrében semmi sem támasztja alá. Annál is inkább, mert az egymilliárd köbméteres magyar többletigény már valóban feszegeti a Török Áramlat jelenlegi áteresztőképességét. Ráadásul, mivel a gázszállítás változatlanul üzlet úgy az ukránoknak, mint az enélkül ellátási nehézségekkel szembesülő osztrákoknak, vagy épp olaszoknak és szlovákoknak, hogy az ukránok, ha több éves szerződésekkel nem is, de, az uniós szabályok mentén, a jövőben éves és annál is rövidebb távú megállapodások révén továbbíthatják az orosz gázt. A hétvégi bejelentések szerint közös magyar-szerb gázkereskedő is alakul. Ezt szakértőnk üdvözölte, egyszersmind többi szomszédunk viszonylatában is hiányolta. Szerinte sok gázkereskedő elfér a termék szabad piacán.
Forrásunk ugyanakkor furcsállotta, hogy Katar uralkodói szintű képviselete ellenére az Orbán-ál-Száni-találkozókon az olajmonarchia LNG-jének a magyar kormány által is többször megelőlegezett beszerzése tárgyában nem sikerült legalábbis a kiadott ünnepélyes bejelentések szintjét elérő, érdemi haladást elérni. Pedig a Karmelitában most képviselt államok közül messze a világ egyik legnagyobb olaj- és gázkészletével rendelkező arab állam kecsegtet a legkedvezőbb kilátásokkal – tette hozzá. (Szijjártó Péter júliusban a szállítások megkezdésének 2027-es időpontját is megelőlegezte.)
A Karmelitában most képviselt államok közül ezen túlmenően a türkmén gáz érdemelhetne még említést, de onnan vezetékes kapcsolat hozzánk egyelőre csak Oroszországon (majd leginkább Ukrajnán) keresztül vezet.
Szakértőnket így az elmúlt napok során a magyar diplomácia kevéssé nagyüzemre, sokkal inkább látványpékségre emlékeztette.
A magyar külpolitika zsákutcája, amit Orbán Viktor sikerként ad elő