Azt a nézők döntik el, hogy az Átrium mennyire az épületet, illetve a benne lévő tartalmat jelenti - mondta lapunknak Ugrai István, az Átrium művészeti vezetője. Ha a tulajdonosok a következő évben találnak olyat, aki a jelenlegi körülmények között továbbviszi az Átriumot, akkor természetesen lehet belőle befogadó színház vagy művelődési ház – tette hozzá. - A hogyan továbbról évek óta beszélünk egymással és az épület tulajdonosaival is. Most döntöttük el, hogy még egy évadot tudunk vállalni és ebben a formában nem tudjuk folytatni.
Bezár az ÁtriumHat évvel ezelőtt vettük át az üzemeltetést, korábban sokkal eklektikusabb repertoárja volt a színháznak. Mi 2017 szeptemberétől üzemeltettük a színházat, de 2018 végén megszűnt a kulturális tao, mi visszamenőleg utólag összesen négy hónapnyi taót kaptunk meg, ami szinte azonnal nagyon nehéz helyzetet teremtett. Havi negyven-negyvenkét előadást játszunk, amely megfelel egy normál kőszínházi működésnek. De nekünk nincs annyi pénzünk, beleszámítva a jegybevételt és a nézői támogatást, hogy annyi háttérembert foglalkoztassunk, mint egy állami támogatással rendelkező kőszínház. Nálunk hetven-kilencven ember helyett huszonöten végzik a műszaki és más feladatokat. A világosítótárban például nálunk csak hárman dolgoznak. Próbáltuk a nagyon keresett előadásainkat többször játszani, illetve a többit kevesebbszer, ez kitermeli az elégséges összeget, de mindenkit a végletekig terhel. Az elmúlt hat évben évi kétszer váltottunk struktúrát, de egy állandó újraszervezésben nem lehet hosszútávon kreatív munkát folytatni. Ahhoz, hogy nyugodt, minőségi munkát végezzünk, illetve a létszámot bővítsük, ahhoz a bevételen túl évi kétszáz – kétszázötven millió forintra lenne szükségünk.
Tavaly nyáron már felvetődött az Átrium bezárása, az állami támogatás elmaradására hivatkozva, a nézők azonban segítettek és 2022-ben adakozásból 100 millió forint érkezett az Átrium számlájára. Idén pedig 40 millió. Ennek tételes felhasználásáról levélben küldtek három alkalommal is értesítést az adakozóknak, illetve a mecénásoknak rendezvényeket is tartottak. A nagyon magas havi előadásszámot Ugrai István szerint a bevételkényszer szüli. - A II. kerületi önkormányzat, illetve a XIII. kerületi önkormányzat - utóbbival közszolgálati szerződésünk van 2018 óta - minden eddigi ígéretüket betartották. A tulajdonos annyival járul hozzá a működésünkhöz, hogy nem kért bérleti díjat. Az állami pályázatokon idén egyetlen fillért sem nyertünk, tavaly pedig mindössze 17 millió forintot. De tudok olyan évi két milliárdból működő színházat, amelynek a jegybevétele kevesebb, mint a miénk. Ehhez képest mi idén nulla forint állami támogatást kaptunk. A Főváros tavaly nyáron bejelentette, hogy harminc millió gyorssegélyt ad, ehhez képest tavaly ennek a felét kaptuk meg, aztán egy pályázaton 14 milliót nyertünk, így az ígért harminc millióból végül 29 millióhoz hozzájutottunk.
Eddig több mint 87 millió forintot adományoztak az ÁtriumnakAz igen magas jegyárakkal kapcsolatban Ugrai István elmondta, hogy valóban magasak a belépők, de a látogatottságra nem lehet panaszuk. Tavaly az Átrium előadásait összesen 95 ezren látták. A színházterem 349 főt képes befogadni. Jelenleg a három játszóhelyükön 23 előadást tartanak repertoáron. Ebből a Frivoltól elbúcsúznak és jelenleg A jegyzőkönyvet nem játsszák, mert az egyik főszereplő, Bánfalvi Eszter kismama. A most kezdődő évadban két bemutatót terveznek. Az egyik a színház előterében lesz szeptember elsején, Vámos Miklós művéből egy monodráma, illetve októberben a nagyteremben Vidovszky György rendezésében a Holt költők társasága Bányai Kelemen Barna főszereplésével.
Arra a kérdésre, hogy az üzemeltető cég vezetésének milyen tervei vannak jövő nyár után Ugrai István úgy válaszolt, nem ülnek át sehová, színházat szeretnének csinálni, de ha ez nem sikerül, attól sem esnek kétségbe. - Akkor tudnánk ezt üzemeltetőként továbbvinni, ha fix, átlátható módon érkező támogatáshoz jutnánk, de erre jelenleg nem látunk semmilyen esélyt - mondta a művészeti vezető.
Ragaszkodnak az Átriumhoz
„Természetesen minket – az Átrium színház, mint épület és kulturális tér „gazdáit” (tulajdonosait) - is rémségesen elkeserít, hogy az épületet az elmúlt hat évben használó, a színházat előadásokkal, fénnyel, jó kedvvel és közönséggel megtöltő csapat, a Kultúrbrigád / Thea Art non-profit kft csapata elfáradt a küzdelemben és búcsúévadot volt kénytelen meghirdetni. Elképesztően sikeres, ám küzdelmes 6 év áll mögöttük. Az Átrium azonban nem szűnik meg, és mindent megteszünk, hogy meghatározó kulturális térként fennmaradjon” – írják az Átrium közösségi oldalán az Átrium Vagyonkezelő Kft tulajdonosai: Csiby Éva, Gauder Milán és Lakatos Péter. Majd megjegyzik: „reményeink szerint egy év elég lesz arra, hogy kitaláljuk, hogyan lehet az Átrium egy új felállásban egyszerre sikeres, működőképes és színvonalas, ahogy az utolsó 12 évben is volt. Reméljük, hogy az eddigi kizárólagos üzemeltető, a Thea/Kultúrbrigád legsikeresebb és új produkciói továbbra is láthatóak lesznek, más társulatok is alkalmanként, illetve rendszeresen otthonra lelnek itt, (mint például a most is jelenlévő Dumaszinház). Azt gondoljuk, hogy ameddig a közönség a progresszív, szókimondó, független színházra jegyet vált, addig az Átrium működni fog. Ne feledkezzünk meg a könyvbemutatókról, a közösségi rendezvényekről, az ad6kap6 Mikulás-ünnepségeiről és számtalan egyéb sikeres programról sem: ez mind az Átrium.”
„Hiszem, együtt a mostani, kilátástalannak tűnő helyzetre is találunk megoldást” – írja közösségi oldalán Őrsi Gergely II. kerület polgármestere. „Budának szüksége van az Átriumra és most az Átriumnak is a budaiakra – mi pedig nem hagyhatjuk, hogy elvegyék tőlünk a színházunkat. Mindenesetre biztosan köszönettel tartozunk azoknak, akik eddig is szívvel-lélekkel, energiájukat nem kímélve dolgoztak a szabad kultúráért, a közönségért, értünk. Ezzel Buda már biztosan gazdagabb lett” – jegyezte meg a polgármester.