;

hiány;párkapcsolat;versek;Stradivari;

- Mircse Andrea: Hiány-ciklus

I.

Stradivarius hegedű vagy
Mondta a férfi
Én látlak
Mindenki más tűzifának tartott téged
Érték
Vagy
Mondta a férfi
A nő szemébe nézett
Háta mögött apró füst
Kezdett felszállni
Amíg szemeivel ölelte a nőt
Kezeiben remegve
Gyufát gyújtott
A benzin is előkerült
Amíg szemeivel ölelte a nőt
A nőnek a szerelemtől
Nem jutott ereje arra
Hogy megértse
Az üzenetet
A férfi lassan
Hátat fordított
Az égő hegedűnek


II.

A hiányod betölti a szobákat
Minden üres térről eszembe jutsz
Te
Mert nem vagy sehol
Valahol mégis
Jelenlevő lehetsz
És hogy ki lett belőled
Vagy ki voltál előttem
Megoldatlan rejtély
Miután eltűntél
Nyomozás indult ellenünk:
Megtudtam,
Hogy másik te vagy
Máskor is eltűnsz
Munkából
Párkapcsolatból
Mindenki a hiányod lesi
Mindenkor
Nehéz lenyelnem
A nyomozás eredményességét
Nem tudom,
Ki vagy te
Nekem biztonságot adó
Jelenlevőm voltál
Eltűnéseddel a jelenlétekben való hitem
Törpült

Ahogyan a karomhoz ér a víz az uszodában
Vagy a fagyi a nyelvemmel találkozik
Bezárom a bejárati ajtót
Csak ezek biztosak
Minden más káprázat
Jelen nem levő
Őshazugság



III.

A férfi, aki félt a repüléstől
Nem tudott magasra szállni velem
Elmondása szerint szárnyra kapott benne
Megannyi érzelem
(Benne,
Nem pedig velem)
Mert velem repülni pihe-puha álom
Erről mesélt esténként
Minden esti meséjét várom
Hajnalban a repülésről kérdezem
Repülni, veled?
A valóságban nem merek.
A repülő statikai bizonytalansága miatt
          számításaim szerint 2034. április negyedikén elhagysz.
Ezért most pakolj, kedvesem.
A férfi, aki félt a repüléstől
Nem tudott magasra szállni velem