„Mi még jókora lemaradásban vagyunk. A tömegesítés ugyan nálunk is elindult, viszont alapvetően sok múlik a klubvezetők hozzáállásán – kezdte értékelését a Népszava érdeklődésére Elbert Gábor, a női labdarúgás elkötelezett híve, az MLSZ korábbi főtitkára, aki jelenleg egyetemi oktatóként és sportcoachként dolgozik. – Van néhány csapat, amelynél tényleg komolyan foglalkoznak vele. Máshol tudomásul veszik, és csak a minimumot teszik bele. És vannak olyan egyesületek is, amelyeknél kvázi ördögtől valónak gondolják, hogy foglalkozni kell a női futballal.”
„Idehaza a női futball még mindig nehezen értelmezhető piaci alapon” – rögzítette.
Mindez azért is sajnálatos, mert a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) próbálja segíteni a női szakág fejlődését, nagyon sok erre irányuló programot indított. Ma már előírás a férfiklubok számára, milyen korosztályú női csapataik legyenek.
„Hosszú éveken keresztül nyolccsapatos volt a női NB I – folytatta Elbert. – Részint szakmai, részint gazdasági okok miatt felemelték a létszámot tizenkettőre. Vannak erősebb és gyengébb csapatok, nagy gólkülönbségű eredmények születnek. De azzal, hogy sok csapat van, a fiatal tehetségek legalább hamarabb bemutatkozhatnak: aki betölti a tizenötödik életévét, már játszhat.”
A nőknél még az a jellemzőbb, különösen az NB II-ben, hogy munka és iskola mellett sportolnak. Egy-két klubnál vannak már igazi profik, tehát olyan játékosok, akik a futballból élnek, viszonylag rendesen. Vannak légiósok is, ám azt Elbert nem állította, hogy a világ közvetlen élvonalából érkeztek… Szerinte ők itt jól elvannak, de a bérük nem mérhető ahhoz, amit mondjuk a Ferencváros vagy a Felcsút férfi külföldi játékosai hazavihetnek.
Ahogyan a férfi, úgy a női NB I-ben is évek óta a Ferencváros csapata nyeri a bajnokságot. Elbert amondó, ennek elsősorban nem anyagi okai vannak: „Infrastrukturális területen messze nem a Ferencváros áll a legjobban a női szakágban, ugyanakkor a márkanév vonzó. A női futballban is a hozzáértés az elsődleges, vannak olyan szakemberek, akik nagyon jók.”
De ez még sem sokat jelent.
Elbert rámutatott, a vasárnap – Letizia királyné jelenlétében – vb-címet nyert spanyolokkal 15 éve még egy szinten voltak a magyarok. Csakhogy ők beletették a tudást és a munkát, hogy felfejlődjenek!
„Aki látta a vb mérkőzéseit, abban nem lehet kétség, hogy a női futball fejlődik. Élvezhető sportág lett, ráadásul több mint 1,9 millió jegyet adtak el az összecsapásokra. A női labdarúgásban nagyobb léptékben lehet haladni, mint a csúcsra járatott férfiben” – mondta. Az elődöntőbe négy olyan csapat jutott, amely korábban sosem volt világbajnok (a spanyolok mellett a svédek, a társházigazda ausztrálok, illetve a finalista angolok), s olyan nemzetek jelezték, immár ők is rajta vannak a női futball térképén, mint Jamaica vagy Kolumbia.
„Intelligencia, tisztesség, tudás és a munka – ha ez a négy alapvetés összeáll, akkor lehet csodát csinálni” – jelentette ki Elbert. Szerinte tehetségben itthon sincs hiány, ám rengeteget kellene tenni ahhoz, hogy a női futball mifelénk is rohamos fejlődésnek indulhasson. Eleve a női futball elfogadottsága továbbra is roppant alacsony itthon – ez alighanem mindenekelőtt társadalmi kérdés, itt továbbra is dívik, még politikai körökben is, az a nézet, miszerint a nőknek a konyhában a helyük –, továbbá a szaktudást és a munkát is fokozni kellene a rendszerben.
„Talán a pedagógusokat kellene továbbképezni, mint ahogy látható ez a világ számos országában.
Egyre több jó szakember van, de még nagyon sok kellene. Rengeteg pénz jelent meg, ez azonban önmagában nem elég. Ha valaki eddig nem értett hozzá, akkor sem fog, ha ötször annyi bért kap” – szögezte le.
A női futballhoz való magyar hozzáállás már a televíziós közvetítések alapján is szembeszökő, mutatott rá Elbert, s felhozta, hogy már az osztrák ORF-adások azt tükrözik, mennyire más a szomszédban a közvetítések kultúrája. „Szándékosan nem a ZDF vagy az ARD adásait emelem ki, hiszen Németországban óriási a női labdarúgás presztízse. Az osztrákoknál a női futball nem sokkal színvonalasabb, mégis egészen más a szakmai és marketingháttér a közvetítések során és a stúdióban is” – folytatta a szakember, aki végezetül arra a kérdésre, minden nehézség dacára kikerülhet-e külföldre Szoboszlai Dominikhoz fogható női játékos, azt mondta: „Az a gyerek, aki belerakja a munkát, megvan benne az alázat, most már odaérhet Európa élére. Aki kész erre, könnyebben és nagyobb pénzért fogják elvinni. Viszont a férfiaknak nincs BL-győztes játékosunk, a nőknél van: Jakabfi Zsanett a Wolfsburggal kétszer is nyerni tudott” – zárta szavait a szakértő.