Augusztusban a Népszava írta meg elsőként, hogy az ELTE-n osztatlan tanárképzésen mindössze 5 fő kémiatanárt vettek fel bármely szakpárosítást nézve. Erre válaszként Maruzsa Zoltán államtitkár kiszámolta, hogy országos szinten kémiatanári képzésre összesen 72 fő nyert felvételt. A felvi.hu statisztikáit átnézve könnyen ellenőrizhető, hogy tényleg 72 főt vettek fel valamilyen típusú kémiatanár képzésre. Ez egyben azt is jelenti, hogy már megnyugodhatunk, mert biztosítva van a kémiaszakos ellátás a jövőben is?
Nézzünk egy kicsit a számok mélyére, mielőtt ezt a kérdést megválaszolnánk. Az egyetemi beiratkozások a napokban fognak elkezdődni, ezért még nem mondható biztosra, hogy ez a 72 fő el is fogja kezdeni a képzést. De abban az esetben sem jelent ez a 72 fő 72 új tanárszakos hallgatót, ha mindannyian beiratkoznak a képzésre, hiszen ebben a számban benne vannak azok a már pályán lévő pedagógusok is, akik a meglévő szakjuk/szakpárjuk mellé a kémiát is szeretnék elvégezni, vagy éppen már kémiatanárként dolgoznak, csak magasabb szintű végzettséget szeretnének.
A 72 főből 5 fő kémia szaktanári képzésre jelentkezett, ők az oktatás számára nem lesznek újonnan belépő pedagógusok a képzésük végeztével. 20 fő négyféléves kémiatanári képzésre nyert felvételt. Ezen képzésre pedagógus, de nem kémiaszakos diplomával vagy kémia BSc diplomával lehet jelentkezni. Tehát ennek a 20 főnek a nagy része valószínűleg szintén nem növeli majd a képzés végeztével az újonnan pályára kerülők számát. De nézzünk egy optimista becslést, és tegyük fel, hogy a 20 fő egyike sem rendelkezik még pedagógusdiplomával. 24 fő két féléves kémiatanári mesterképzésen kezdhet tanulmányokat. Erre a képzésre szakirányú mesterszakos diplomával (pl. vegyész MSc) lehet jelentkezni. Szintén kérdéses, hogy e tanári mesterszakon végzők közül hányan fognak pedagógusként elhelyezkedni, hányan választják majd ezt a hivatást a versenyképesebb, korábban megszerzett végzettségük adta lehetőségek helyett. Osztatlan kémiatanári képzésre valamilyen szakpárosítással mindössze 23 fő nyert felvételt. Vagyis a legpesszimistább becslések szerint az idén 23 kémiatanár jelölt kezdheti meg tanulmányait, optimálisabb esetben pedig 72-5, tehát 67 fő.
Ha minden felvételt nyert leendő kémiatanár beiratkozik és elkezdi szeptemberben a tanulmányait, akkor sem garantált, hogy mindannyian be is fejezik. Az előző évek statisztikái szerint a pedagógusképzésre beiratkozók közül csak minden ötödik tesz gyakornoki minősítő vizsgát, és helyezkedik el tartósabban a pedagóguspályán. Tehát a legpesszimistább becslés szerint 4-5 fő, míg a leginkább optimista szerint 13-14 fő végzett kémiatanár léphet be újonnan az oktatási rendszerbe és maradhat hosszútávon a pályán az idén felvételt nyert hallgatók közül.
Igen megdöbbentő ezt a becslést összehasonlítani a jelenlegi helyzettel. A Közszolgállás portálon lefuttatott keresés alapján (augusztus 21-i dátummal, alig 2 héttel a tanévkezdés előtt) országos szinten 46 betöltetlen kémiatanári állást hirdettek meg. A jelenlegi hiányt az elkövetkező években nyugdíjba vonulók száma még inkább súlyosbítani fogja. Így jogosan merül fel a kérdés: mi lesz veled, természettudományos oktatás?
A kérdés már nemcsak arról szól, hogy holnap ki lesz ott az iskolában a gyerekek mellett. Egyre gyakrabban fogjuk megkérdezni magunktól, hogy ma ki fog tanítani?
Minden egyes betöltetlen kémia-, fizika-, biológiatanári státusz mögött gyermekek százai állnak. Ők a jövő orvosai, gyógyszerészei, mérnökei, tudósai lehetnének… De nem lesznek, mert már ma sincs, aki taníthatná őket.
A korábban felvetett kérdésre az a válasz, hogy a 72 felvételt nyert kémiatanár és kémiatanár-jelölt láttán nem nyugodhatunk meg. Ezt a felvételi adatot hallva inkább el kellene gondolkodnunk azon, milyen hibákat vétettünk, amiért a felvételt nyertek száma mindössze 72. Azt pedig még inkább át kellene gondolnunk - sőt érdemi döntéseket kellene hoznunk -, hogy a 72-ből hogyan tudnánk 172-t, 272-t vagy akár 1072-t csinálni. Úgy tűnik, ez csak matematikailag egyszerű.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.