A hazai elsődleges munkaerőpiacon 22 ezer új munkahely jött létre egy év alatt.
Új csúcsra lépett a foglalkoztatás, de ezzel párhuzamosan emelkedik a munkanélküliségi ráta a magyar gazdaságban, vagyis az inaktívak száma csökken.
A KSH adatai szerint munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra emelkedett júliusban (a háromhavi mozgóátlag szerint 4 százalékra), így mind a két mutató újabb 0,1 százalékos növekedést jelent. A munkanélküliségi ráta mélypontja 2022 áprilisában – a legutóbbi választások havában – 3,1 százalék volt. Az azóta eltelt egy évben folyamatos ás elhúzódó recesszióban emelkedett 0,9 százalékkal. A recesszió fényében ez az emelkedés nem aggasztja az elemzőket, nagyobb elbocsátásokra nem is számítanak sem most, sem a következő hónapokban. Ráadásul a magyar gazdaság növekedése 2023 második felében beindul, amely ha késeltetve is, de plusz munkaerőt igényelhet.
Horváth András, az MBH Bank elemzője szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil és egyben új csúcsra is ér. A nyári hónapokban ismét növekedett a foglalkoztatottak száma, vagyis a negatív belső és külső tényezők nem gyakorolnak érdemi hatást a 4,73 millió fő feletti történelmi foglalkoztatottsági szintre. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 22 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 7 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így 4,7 millió ember volt aktív a magyar munkaerőpiacon. Eközben az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. Az őszi hónapokra ismét a korábbi 3,5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számít az elemző a jelenlegi folyamatok alapján. Az idei éves átlagos ráta pedig 3,7 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat. Így a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt még növekedett is, a 80 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.