A szabadkőműves mozgalmat az elmúlt évszázadokban nagyon sokszor sejtelmesnek, titokzatosnak ábrázolták – támadták, védték, magyarázták és félremagyarázták –, vélekedik Hollós Mihály újságíró, a téma szakértője. Hollós cikkeiből kiderül, a mozgalom akkor erősödött meg, amikor 1717-ben London különböző kisebb misztikus-ezoterikus közösségei úgynevezett nagypáhollyá szerveződtek. Öt évvel később James Anderson presbiteriánus egyházfi összeállított egy szabadkőműves alkotmányt, amelyben Ádámig és Éváig vezeti vissza a mozgalom eredetét, illetve a szabadkőműves gondolkodás alapját a geometria ősi tudományában határozza meg. A szabadkőművesség sok szempontból ma is a középkori céhek felépítésére emlékeztet: a páholyok inasokból, legényekből és mesterekből állnak, élükön a főmesterrel. Előszeretettel hivatkoznak a geometriára, a gótikus templomok építészeti sajátosságaira – maga az elnevezés is innen ered.
Sokan úgy gondolják, a szabadkőművesek azért tömörülnek titkos társaságokba (páholyokba), hogy különböző okkult szertartásokat bonyolítsanak le. Néhányan azt az összeesküvés-elméletet is osztják, hogy a mozgalom világuralomra tör. Ám zenei aspektusairól kevés szó esik, pedig többek között Haydn és Mozart is páholytag volt. A zenetörténet legismertebb szabadkőműves ihletettségű műve kétségkívül A varázsfuvola, amelynek cselekményében tetten érhetők a mozgalom jellegzetes szimbólumai. Mozart itt a felvilágosodás értékeit állítja a középpontba: az egyenlőséget, a barátságot, az emberi méltóságot, a fény és a sötétség harcát. A varázsfuvola azért is kiemelkedik a szabadkőműves (azaz maszonikus) zeneművek közül, mert Mozartnak tökéletesen sikerült a muzsikában visszaadni misztikus élményeit, tapasztalatait. Ugyancsak Mozart életművéhez tartozik a Szabadkőműves öröm (Mauerfreude) című kantáta és a Szabadkőműves gyászzene (Freimauerische Trauermusik), amit két páholytag, Esterházy Ferenc gróf és August von Mecklenburg-Strelitz herceg halálára írt 1785-ben.
„A szabadkőművesség zenei vonatkozásainak fontosságára először szerzőtársam, Szegő Krisztina szociológus hívta fel a figyelmemet. Mindaddig nem tudtam arról, hogy a szabadkőművesek zenélni is szoktak” – mondja Máté J. György irodalomtörténész, zenei szakíró, a Királyi Énekek Könyve szerzője. Elhatározta, hogy utánanéz: mi található a témával kapcsolatban a világhálón, és meglepetéssel tapasztalta, több mint harminc 18–19. századi francia, német és angol nyelvű szabadkőműves énekeskönyv ma is hozzáférhető.
Magyar nyelvű szakirodalma viszont mindeddig nem volt a szerteágazó témának.
Szegő Krisztina szerint a szabadkőműves zenét a dalok szövege teszi különlegessé: az általuk munkának nevezett összejöveteleik különböző szakaszaihoz – pl. munkanyitás, gyászmunka, munkazárás – rendelték az énekeket, amelyek gyakran egy felsőbbrendű lényről szólnak, akit azonban nem Istennek, hanem „a világegyetem nagy építőmesterének” neveznek. A szövegek sokszor mégis vallásos jellegűek – leginkább anglikán egyházi énekekre, himnuszokra emlékeztetnek.
A 18–19. századi szabadkőműves páholyokban sokszor csembalóval, orgonával, később zongorával kísért élő zene szólt, de az a gyakorlat az 1900-as évek elejére megszűnt. Az elmúlt száz évben az összejövetelek (munkák) úgy zajlanak, hogy mindig jelen van egy zenemester, aki valamilyen gépi lejátszó segítségével muzsikát produkál, amikor a rituálé ezt megkívánja. Ez azonban már nem hasonlítható össze az egykor virágzó szabadkőműves zenekultúrával. A könyv mindkét szerzője úgy látja, a 18–19. századi, egyházi jellegű maszonista dalok nem tekinthetők kiemelkedő zenei alkotásoknak, de hagyományos esztétikai értelemben is szép dallamok, amelyeknek fontos volt a közösséget összekovácsoló szerepük.
Szegő Krisztina és Máté J. György úgy gondolja, könyvük segítségével ismertebbé válhat a szabadkőműves zene, és a mai páholyok tagjai is megtanulhatják a könyvben bemutatott dalokat. A közösség ezáltal visszakaphatja az üldöztetés során elveszített kulturális örökségét, a mai szabadkőművesek képzeletben együtt énekelhetnek régen elhunyt elődeikkel.
A téma rejtélyes, misztikus jellegét ugyanakkor mutatja, hogy a Nemzetközi Vegyes Szabadkőműves Rend páholyai számára készült kötet kereskedelmi forgalomban nem kapható, egyelőre csupán e-mail útján lehet megrendelni a kiadótól.
Info: Szegő Krisztina– Máté J. György: Királyi Énekek Könyve. KÉK Kiadó, 2023 ([email protected]). Ára: 3300 forint
