;

Orbán Viktor;Csepel;gimnázium;idézetek;

- Tovább gyűrűzik a csepeli iskolafelújítási botrány, a tornateremben is Orbán-idézetek virítanak

A több mint 22 milliárd forintos beruházás utolsó simításaival Szabó Dezső két világháború közötti íróhoz köthető idézetet is kifüggesztettek, a miheztartás végett.

Nemcsak az aulában, hanem a tornateremben is Orbán Viktortól vett idézetek olvashatók az állami pénzből felújított csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban – szúrta ki az RTL Híradó a Magyar Építők című építőipari szaklap oldalán látható galériában. A tornateremben a bordásfal fölött olvasható a miniszterelnök által állítólag 2020-ban gyártott idézetgyűjteményt, amit némileg szerénytelenül „Magyarország hét törvényének” nevezte el.

Az orbáni idézetbotrány történetéről a Népszava is beszámolt, arról is, hogy Németh Szilárd fideszes parlamenti képviselő nevét is megörökítették a gimnázium falán. Most a televízió riportjából az is kiderült, hogy a tornateremben sem bíztak a végső dekorálók semmit a véletlenre, hiszen a bordásfalon kívül a testedzés mellé szellemi tornázást is kínálnak a diákoknak azzal, hogy kétszer is feltüntettek egy idézetet Szabó Dezsőtől, a két világháború között alkotott írótól. – Minden magyar felelős minden magyarért – olvasható forrásmegjelölés nélkül, a gyerekekre bízva, hogy rájöjjenek kitől is származhat ez a sokat idézett gondolat.

Szombaton mi is írunk arról, hogy senki sem vállalja a felelősséget: hogyan kerülhettek ki az Orbán Viktor „bölcsességeit” Magyarország törvényeiként feltüntető politikai felirat(ok) egy állami fenntartású iskola falaira. – Valaki hazudik, mert a csepeli gimnázium igazgatója azt állítja, fogalma sincs, hogyan kerültek ki. a Belügyminisztérium szerint viszont a tárca és a tankerület biztos nem döntött ebben – jegyeztük meg az érintettek válaszai nyomán. Az ügyben ismert, hogy Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa is vizsgálatot indított, de annak eredménye még nem ismert.

Az RTL Híradó felidézte, hogy Vadai Ágnes, DK-s képviselő – a világnézeti semlegesség elvét emlegetve – kifogásolta az intézményben épített kápolnát is, akinek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az iskolában választható tantárgy a hittan. Az iskola csütörtöki avatásán erről még Maruzsa Zoltán a BM köznevelési államtitkára beszédében is megemlékezett, de a hit helyett valami egészen másról elmélkedett: „Fel kell vállalni, hogy az oktatási rendszerünk nemzeti alapon áll. Ezzel próbáljuk ellensúlyozni a világhálóról nap mint nap a gyermekekre ömlő globalista környezetet”

Az már szabadság, hogy bárki indíthat újságot? Vagy ennél azért több kell a hírek és információk szabad áramlásához? Hogy lehet megkülönböztetni az álhírt a valóditól? Miért hagyták a magyarok, hogy idáig jusson a sajtó szabadsága (is), és mi lesz ennek a következménye?