Azonnal leváltották az Orosz Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Tanulmányok Intézetének igazgatóját, Valerij Garbuzovot, miután múlt héten a Nyezaviszimaja Gazetában közölt egy terjedelmes tudományos esszét Oroszország posztbirodalmi szindrómájáról, az elvesztett orosz illúziókról és azokról a mítoszokról, amelyekre ma a Putyin-rezsim támaszkodik hatalma megtartása érdekében. A Kreml propagandistái azon nyomban hadjáratot indítottak ellene és egyben az intézet ellen is a médiában és az internetes fórumokon egyaránt. Garbuzov szeptember 5-én a Vedomosztyi lapnak azt mondta, egyelőre nem tudja, hogy a leváltása után más szerepkörben továbbra is az intézet alkalmazásában maradhat-e.
Mit tartalmaz az esszé, amely ekkora vihart kavart és egy világhírű tudományos intézet sorsát veszélyezteti? Garbuzov ebben azt állítja, Oroszország ma egy rendkívül fájdalmas posztbirodalmi szindrómán megy keresztül, megpróbálja kialakítani a saját globális geopolitikai programját. Ez azonban inkább csak az eurázsiai eszmék, az "orosz világ", az agresszív Amerika-ellenesség, és az egypólusú világgal valamint a "hanyatló Nyugat" egészével kapcsolatos elképzelések keverékén alapul. Mindez kiegészül a "szuverén demokrácia", a "mély nép", a hagyományos értékek és az ortodox hit utáni vágyakozás eszméivel, és ezt a keveréket egy konzervatív ragasztó tartja össze.
A cikk egy másik inkriminált gondolata szerint „a nyugatellenes érzelmek hullámán, az álhazafias őrület légkörében az orosz lakosság elképesztő könnyedséggel, naivitással és meggondolatlansággal fogadja el a totális állami propaganda téziseit, új mítoszok születnek, egy új utópikus tudat alakul ki, és ezeket a mítoszokat a jól fizetett hivatásos politikai manipulátorok terjesztik éjjel-nappal”.
A jeles tudós kiemeli, hogy az orosz posztbirodalmi szindróma nem közvetlenül a Szovjetunió 1991-es összeomlása után jelentkezett, hanem sokkal később, Putyin hatalomra kerülésekor, és ez a késleltetett szindróma mára fenyegető jelleget öltött. Ez magyarázza a Kreml jelenlegi külpolitikai magatartását és általa a világnak okozott problémákat.
Garbuzov hangsúlyozza, hogy a világban ma három hatalomnak van saját globális programja, az Egyesült Államoknak, Kínának és Oroszországnak. Az USA egész 20. századi történelme során az amerikai értékek univerzalizmusa, az amerikai dominancia és a megkérdőjelezhetetlen vezető szerep eszméi alapján alakította ki saját geopolitikai programját. Dominanciája objektív állandó tényező, az orosz álhazafiak mélységes szomorúságára - tette hozzá az akadémikus. Megállapítását adatokkal igazolja: az Egyesült Államok nukleáris szuperhatalom, vonzereje óriási, évente mintegy egymillió ember érkezik az országba, a világ aranytartaléka több mint 70 százalékának birtokosaként e tekintetben is vezető. Igaz, hogy a dollár megbízhatóságában az oroszoknak már csak a három százaléka hisz, de 60 százalékuk mégis dollárban tartja megtakarításait, ez 226,6 milliárd dollár - jegyzi meg Garbuzov.
Kína viszonylag nemrég kezdte kialakítani saját geopolitikai irányvonalát, de ma az USA-val együtt a modern világ két informális birodalma, és nagyon hasonlók a globális befolyás terjesztésének módszereiben, nem véletlen, hogy a fő konfrontációs tengely is közöttük húzódik - írja Garbuzov.
Oroszország viszont az egykori Orosz Birodalom romjain létrejött szovjethatalom örököseként saját birodalmi komplexusának túszává vált. Most megpróbálja Nyugat-ellenes szövetségbe tömöríteni Ázsia, Afrika és Latin-Amerika egykori gyarmati népeit, és azt állítja magáról, hogy ő a "globális többség" vezetője. Csakhogy még nem sikerült fölvennie a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, és még az újonnan létrehozott állami mitológia segítségével sem valószínű, hogy képes lesz erre. E mítoszteremtés célja teljesen nyilvánvaló: a hatalom és a tulajdon leplezetlen és mindenáron való korlátlan megtartása a jelenlegi uralkodó elit illetve a vele összefonódott oligarchia számára. Mindezt pedig nagyhatalmi és hazafias retorika kíséretében.
A tudós szerint a valóságot illúziókkal fölváltva Oroszország mintha a múltba fagyott volna, miközben sikertelenül próbálja visszaszerezni korábbi nagyságát és nemzetközi befolyását. „Szégyenletes és megalázó”, hogy vannak, akik a történelmi tudást mítoszokkal helyettesítik, és saját népüket az illúziók világába süllyesztik. Ezek az illúziók azonban már régen menthetetlenül elvesztek - hangsúlyozta.
Ezekre a tézisekre azonnal beindult a Kreml propaganda gépezete. Elsőként a moszkvai megyei kormányfő helyettese, Georgij Filimonov nevezte nyugati titkosszolgálatok alvó ügynökének a tudóst. Ez a minősítés gyorsan másoknak is megtetszett: a Komszomolszkaja Pravda munkatársa, Szergej Mardan már az akadémiai intézet minden munkatársát alvó ügynöknek nevezte. Különösen agresszíven lépett fel Vlagyimir Szolovjov katonai szakértő, aki az USA- Kanada Tanulmányok Intézetének pénzügyi ellenőrzését és Garbuzov „egyéb munkáinak” felülvizsgálatát is szorgalmazta. Az eredeti cikkről azt állította, hogy azzal a szerző háborút indított Putyin és a mögötte állók ellen a "liberális tudományos humanitárius chevra nevében". (Ez utalás a Chevra Kadisa izraelita jótékonysági egyletre, hogy egy kis zsidózás se maradjon ki.)
A botrány most kedden tovább gyűrűzött, számolt be a Meduza. Garbuzov újabb cikket jelentetett meg a Nyezaviszimaja Gazetában, amelyben megköszönte kollégái kiállását és támogatását. A kutatóintézet munkatársai ugyanis kedden nyilatkozatot adtak ki Garbuzov támogatására, amelyben elítélték az ellene indított "féktelen lejárató kampányt", és azzal érveltek, hogy Szolovjov állításai, a kémvádak "szemenszedett hazugságok” gusztustalan, klasszikus göbbelsi propaganda. A munkatársak levele megjelent, majd néhány órán belül el is tűnt a Nezaviszimaja Gazeta honlapjáról.
