,,Jelenleg az összeomláshoz közel áll a hazai mézpiac. Mivel külföldről – elsősorban Kínából – nagyon sok kétes eredetű mézkészítmény érkezik az Európai Unióba, aminek nem sok köze van a mézhez, ez letöri az árakat. Az EU-s mézjelölési rendelet nem megfelelő, a termelői mézeket bátran lehet keverni import katyvaszokkal, majd ráírni, hogy méz, miközben igazából nem az van az üvegben" - nyilatkozta lapunknak a hazai piac helyzetéről Gál Attila második generációs debreceni Virágbéke Méz Manufaktúra méhésze.
A méz mára a harmadik leggyakrabban hamisított termék lett a világon. A hamisítás egyik típusa, amikor az eredetmegjelölés nem stimmel. Azonban az igazi átverés, amikor nem mézet vásárolunk, hanem valójában egyfajta cukorszirupot – mézáron. A méheket ilyenkor nem virágzó növénykultúrákra szállítják ki, és nem nektáreredetű mézet termelnek, illetve pergetnek, hanem cukorszirupot etetnek a méhekkel. Ez ugyan áthalad a méhek tápcsatornáján, de a végeredmény közel sem lesz olyan, mint a rovarok által a virágokról gyűjtött nektárból készült méz. A hamisított méz beltartalmi értéke, jótékony hatása nulla, hiszen hiányoznak belőle a valódi méz értékes összetevői, az enzimek, aminosavak. Ráadásul abban sem lehetünk biztosak, hogy ezek az EU-n kívül termesztett növények, amelyekből a cukorszirupokat előállítják, nem génmódosított alapanyagból készültek-e. A legdurvább, hogy a hamisított mézet szinte képtelenség felismerni, a boltok polcain sorakozó üvegek tökéletesen megtévesztik a fogyasztókat. A legfejlettebb analitikai módszerekkel is alig lehet kimutatni a hamisítást, az eljárás nagyon költséges és időigényes. Akkor érdemes gyanakodni, ha a méz folyósabb a megszokottnál, magasabb a víztartalma, és nem a fajtajellegnek megfelelő a színe, íze, illata – de ez nyilván csak otthon, a kibontás után érzékelhető.
A jelenlegi uniós szabályozás szerint, ha keverik a mézeket, akkor csak azt kell feltüntetni a címkén, hogy EU-s és nem EU-s országból származó mézek keveréke. Nagy István agrárminiszter még augusztus elején közleményben hangsúlyozta, hogy mivel az uniós irányelv felülvizsgálata jelenleg is zajlik, az Agrárminisztérium – a szükséges európai uniós jóváhagyási eljárás után – úgy módosította a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozását, hogy a mézkeverékek esetén is valamennyi származási országot fel kell tüntetni, a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendjében. Az új rendelkezések augusztus 11-én léptek hatályba, ekkor hat hónapos átmeneti időszak kezdődött, amíg még forgalomba hozhatók a korábbi szabályok szerint címkézett mézek.
Magyar siker a gasztro Oscaron
Rangos szakmai elismerésben részesült a debreceni székhelyű Virágbéke Méz Manufaktúra méhészet két fajtaméze. Idén a hársméz két, a málnavirágméz egy csillagot hozott el az Oscar-díjaként is emlegetett Great Taste Awardsról. A versenyen 35 kategóriában csaknem 15 ezer terméket értékelt a független szakmai zsűri, vakteszteken keresztül. A versenyen díjazott termékek egy, két vagy három csillagot nyerhetnek, amelyek nem csak a márkák presztizsét emelik, de a fogyasztók felé is jelzik a boltok polcairól leemelt termékek minőségét.
,,A legnagyobb probléma az, hogy a minőségi magyar mézet már második éve nem tudják „nagyban” értékesíteni a méhészek, a raktárakban áll kétévnyi termésük, így a méhészek lassan tönkremennek ebbe" – nyilatkozta lapunknak Lapos Attila, a Budapesti Méhész Egyesület elnöke. Hozzátette, az ukrán-orosz háború kitörése óta vámmentesen jöhetnek be hazánkba a mezőgazdasági termékek, így az ukrán méz nagyon olcsón jut el a nyugat-európai piacokra. Így az árak rettenetesen nyomottak, a magyar mézért 600-700 forintot kínálnak a felvásárlók, ha egyáltalán vásárolnak. De a magyar termelőknek nem éri meg ennyiért eladni a terméket, így aki csak tud, kivár, és a tartalékait éli fel. Az elnöktől azt is megtudtuk, hogy a megfelelő módon tárolt méz különösebb minőségromlás nélkül eltartható pár évig, bár egy idő után csökken a vitamin- és ásványianyag-tartalma, illetve emelkedik a mézek úgynevezett HMF-tartalma (a HMF az egyszerű cukrok egy részének, mint például a mézet nagyrészt alkotó gyümölcs- és szőlőcukornak a bomlásterméke – a szerk.), ami fontos vizsgálati tétel lesz, ha újra beindulna a mézek nagybani felvásárlása.
Gál Attila szerint azért is ajánlott közvetlenül a termelőtől vásárolni, mert akkor biztosak lehetünk abban, hogy valóban azt kapjuk, amiért fizettünk. Ha mégis boltban veszünk mézet, nézzük meg alaposan a címkéjét, és ha azt látjuk, hogy EU-n kívüli országból származik, bármilyen kedvezőnek is tűnik az ára, inkább hagyjuk ott. Ő nagyjából hat éve szembesült azzal, mennyire ki van téve a felvásárlóknak. „A szüleim 30 éven keresztül jórészt a debreceni piacon értékesítették a mézet, de amikor már nagyobb lett a termelés, azt felvásárlónak adtuk el. Az árak viszont nagyon nyomottak voltak, és olyan is előfordult, hogy egyáltalán nem vették át a mézet. Ezért indítottam el a webshopokat. Két márkanév alatt elérhetők a termékeink. Az egyik az idősebb korosztályt, a 40-70 közöttieket, illetve a tudatosabb mézfogyasztókat célozza, akik tisztában vannak a mézfogyasztás jótékony hatásaival. Nekik tradicionális mézeket kínálunk. A 20-35 közöttieknek különlegességeket, ízesített mézeket árusítunk, trendi csomagolásban, vonzó külső megjelenéssel.”
Kevés mézet eszünk
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület adatai szerint Magyarországon 2021-ben mintegy 21 ezren foglalkoztak méhészettel, a méhcsaládok száma pedig mintegy 1,2 millió volt. A hazai mézfogyasztás még mindig rendkívül alacsony, átlagosan 0,7 kg/fő évente. A magyar méz 80-90 százaléka exportra került korábban.
