Oroszország;Ukrajna;NATO-főtitkár;

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár

- A NATO-főtitkár szerint Ukrajnával kell lennünk, jó és rossz időkben egyaránt

Jens Stoltenberg közölte: Ukrajnát segíteni nem választás kérdése, hanem szükségszerűség a béke megőrzésének biztosítása érdekében.

– Ukrajnával kell lennünk, jó és rossz időkben egyaránt. Támogatjuk őket, amikor győzelmeket aratnak, és ott vagyunk velük, ha veszítenek. Ukrajnát segíteni nem választás kérdése, hanem szükségszerűség annak biztosítására, hogy országainkban megőrizzük a békét, és hogy az önkényuralmi rendszerek ne érhessék el a céljaikat a nemzetközi jog megsértésével, katonai erő alkalmazásával – fejtette ki csütörtök délelőtt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt. A norvég nemzetiségű politikust az EP-képviselők egyebek mellett az ukrán ellentámadásról, Ukrajna katonai támogatásáról és a szövetség területét is fenyegető drónok bevetéséről kérdezték.

Románia szerdán értesítette a tagállamokat, hogy Ukrajnával közös határszakaszán egy drón csapódott be. – Várjuk a folyamatban lévő vizsgálat eredményét, de egyelőre nincs olyan információink, amely szándékos orosz támadásra utalna – mondta Stoltenberg. Hozzátette: a NATO szoros figyelemmel kíséri a határaihoz közel folyó harcokat, és megerősítette katonai jelenlétét a térségben.

A főtitkár úgy látja, hogy Ukrajna, ha nem is a remélt gyorsasággal, de sikereket ér el a késő tavasszal elindított ellentámadásban. Mindenki tisztában volt vele, hogy ez egy véresen nehéz és kemény offenzíva lesz, amelyben az ukrán hadsereg naponta talán csak több száz métert halad előre egy olyan csatatéren, amelyet az oroszok teljesen elaknásítottak, fejtegette.

– Ne feledjük el, hogy honnan indultunk. Onnan indultunk, hogy az orosz hadsereg a második legerősebb a világon. És ma ott tartunk, hogy a második legerősebb Ukrajnában

– hangsúlyozta Stoltenberg, aki szerint az ukránok újra és újra felülmúlják a várakozásokat.

A politikus méltatta, hogy a NATO és az EU országai összehangolják katonai segítségnyújtásukat és beszerzéseiket. A folytatódó fegyverszállításokon kívül elsődleges fontosságúnak nevezte a karbantartást, amellyel biztosítható az Ukrajnába küldött fegyverrendszerek működőképessége. A nyilvános vitákban szerinte túl sok szó esik az új fegyverek szállításáról, miközben legalább ennyire lényeges a már meglévők üzemben tartása. – Sokan ellentmondásosnak találják, hogy fegyvereket szállítunk Ukrajnába – válaszolt egy görög EP-képviselő felvetésére. – Ez valóban paradoxon, mert mi mindnyájan békét akarunk. Mindnyájan valami másba akarunk befektetni. De az a probléma, hogy néha fegyverekbe kell invesztálnunk, hogy megőrizzük a békét.

A „békepárti” Fideszes EP delegációjából ketten rendes, ketten pedig póttagjai a külügyi bizottságnak. Közülük egyedül Hidvéghi Balázs vett részt Jens Stoltenberg meghallgatásán, de nem kért szót.

Svédország küszöbön álló NATO-csatlakozásáról a főtitkár azt mondta: várja, hogy a török parlament összeüljön, és Erdogan elnök ígéretének megfelelően ratifikálja a skandináv ország tagfelvételi kérelmét. A még szintén hiányzó magyar jóváhagyásról nem ejtett szót.

A külügyminiszter leszögezte, nem fogad el ebben a témában kritikát azoktól, akik ki akarják zárni Donald Trumpot a választási versenyből.