Utóbbi ennek ellenére vélhetően a képviselők elő kerül, s gyaníthatóan azért nem szerepel még a tárgyalandó javaslatok között, mert a tervezett programot még az előtt nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy lezárult volna a parlament nyári, rendkívüli ülésszaka. Ebben az időszakban ugyanis akár napirendre is kerülhetett volna a tavaly nyár óta halogatott döntés.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a július közepén tartott vilniusi NATO-csúcs előtt Recep Tayyip Erdogan török elnök váratlanul ígéretet tett, hogy a török parlament, amilyen gyorsan lehetséges, ratifikálja Svédország egy éve húzódó NATO-csatlakozását. Ezt egyébként Erdoganékon kívül az Orbán-kabinet blokkolt. Ekkorra ugyan idehaza már véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka, sőt, a kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésszak is lezárult, ám az ellenzék július utolsó napjára újabb rendkívüli ülésnapot kezdeményezett, hogy minél előbb pont kerüljön a a finoman szólva is elhúzódó ügy végére.
Már csak ősszel fogja jóváhagyni az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozástA török elnök ősszel terjeszti a parlament elé a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjátA Fidesz-KDNP-s képviselők persze nem jelentek meg az ülésteremben, határozatképtelenség miatt még napirendre sem lehetett venni a javaslatot. Így viszont legkorábban csak az őszi ülésszak során lehet majd szavazni a svéd NATO-csatlakozásról, ami azt is jelenti, hogy a tagországok közül – a törököket kivéve – utolsóként fogadja el hazánk a svéd csatlakozást, ráadásul valódi indok nélkül.
– Még akár az is lehet, hogy a kormányoldal tovább húzza a szavazást, vagyis, hogy nem az ülésszak elején veszik napirendre a javaslatot
– mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. – Sokáig a kormány úgy tett, mintha az ezirányú külpolitika összehangolásával a török ratifikációtól tenné függővé a kérdést, ám Erdogan júliusi bejelentése láthatóan meglepte Orbánt, ami azt mutathatja, nem tudtak róla, nem volt egyeztetés a felek között.
Ez pedig egyúttal azt is bizonyíthatta, hogy Orbán Putyin érdekeit képviseli
– vélekedett a szakértő.
Orbán Viktor minden magyarázat nélkül megsértette Magyarország szuverenitásátNémeth Zsolt elismerte, a magyar–török együttműködésnek nagyon leegyszerűsítve az volt a lényege, hogy ne hagyjuk egyedül a törököket a svédekkel szembenA jelenlegi őszi program tehát valószínűsíthetően bővül a ratifikációs javaslattal, amely mellett még másfél tucatnyi jogszabályjavaslat kerül az országgyűlés elé. A képviselők többek között közlekedési törvényekről, az erdőbirtokosság megújításáról, munkavédelmi kérdésekről, a polgárőrség fejlesztéséről tárgyalnak és szavaznak, de az előzetes tervek szerint módosítják majd a közjegyzőkről és az igazságügyi szakértőkről szóló törvényeket is, míg több, jellemzően gazdasági témájú javaslat az EU-irányelveknek megfelelő jogharmonizációs céllal született.
Az ülésszaknak külön jelentőséget adhat, hogy jövő júniusban önkormányzati és uniós választásokat rendeznek, vagyis a parlamenti munka erősen keveredhet a kampánnyal, ami főként az ellenzéki pártok számára jelenthet kihívást.
– Ennek ellenére nem várok semmi különlegest az ellenzéktől
– jegyezte meg Szentpéteri Nagy Richard. – Még arról sem sikerült dönteniük, jövőre hogyan vágnak neki a választásoknak. Ráadásul az ellenzéki pártok közül az LMP, az MSZP és a Párbeszéd valódi pártélet híján csak frakcióként működik, míg a Momentum és a Jobbik az útkeresésnél tart, utóbbinak ráadásul a jobbközép oldalon új formációk, mint Márki-Zay Péter mozgalma, a Jakab Péter-féle A Nép Pártján is bezavarhatnak, és még akár Vona Gáborral is lehet számolni. Ám valójában mindegy, mi zajlik a parlamentben, a szavazók nem kíváncsiak rá, főleg úgy, hogy az ellenzéki pártok sem tudják eldönteni, hogy akciózzanak vagy parlamentáris keretek között dolgozzanak. Mindkettőnek lenne létjogosultsága, ám ez a hibrid, amit évek óta művelnek, sehová sem visz, amint azt a felmérések eredményei is mutatják. Amúgy néhány konkrét téma kiválasztásával, s azok szakpolitikai képviseletével lenne keresnivalója az ellenzéknek, ilyen például az akkumulátorgyárak ügye, melyek komplexen lefedhetnék az egész kampányt, hiszen nemcsak, mint zöldügy értelmezhetők, hanem a foglalkoztatáspolitika és bevándorlás kapcsán is.
