Nem kell szégyenkeznie annak, aki nem ismeri Abel Pann (1883–1963) művészetét, hanem csak be kell térnie a Ráday utcai 2B Galériába, ahol a legfontosabbat biztosan megtudja az egykor világszerte elismert alkotóról. Abel Pann a cári Oroszországban született, szó szerint végigélte a világtörténelem legsűrűbb fél évszázadát. Szemtanúja volt a kisinyovi pogromnak, melyet rajzain dokumentált, eljutott Párizsba, az Egyesült Államokba, hazánkba is. Útja Jeruzsálemben fejeződött be. Túl konzervatívnak találták műveit, így az ötvenes évektől Pann az izraeli művészvilág peremére szorult. Újrafelfedezése igazán a 2000-es évekre tehető, azóta több kiállításon megjelennek képei.
Abel Pannra hatott a szimbolizmus, harsány színei a századforduló szecessziós művészetére emlékeztetnek, míg borongós, határtalan tájai a romantikus festőket juttatják eszünkbe, de talán a legérdekesebb az, ahogy Istenhez és a Bibliához való kötődést mutatják művei. A Pusztítás és teremtés tárlat a 2B Galériában tisztán és érthetően mutatja meg Pann életútját, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár kiállítása bővelkedik dokumentumokban, ezáltal narratív képet kapunk a képzőművész munkásságának történetéről.
Abel Pann alkotásaiban összekapcsolódik a héber Biblia és a XX. század történelme, a világháborúk, a holokauszt, Izrael megszületése. Az enyészet és a születés örök témái az Izraelben elhunyt festőnek, akinek célja volt a Biblia ábrázolása: „Nem illusztrációja lesz ez a Bibliának, hanem egy képbiblia, amely független a szövegtől. Nem egy vallásnak vagy felekezetnek a Bibliáját akarom megteremteni, hanem az egész emberiségét” – nyilatkozta a művész a Pesti Naplónak 1925-ben. A Bethlen-korszak egyik legnépszerűbb kiállítása volt ugyanis a Pann Biblia-illusztrációit bemutató budapesti tárlat, s bár két hétig volt csupán nyitva, mégis mintegy 88 ezer látogató volt rá kíváncsi rá. A sajtó rengeteget cikkezett róla, az alkotó több művét meg is vásárolták – a korabeli Népszava szerint páratlan anyagi haszonnal járt a kiállítás.
Kosztolányi Dezső is beszámolt a Nemzeti Szalonban látható tárlatról az Új Kelet hasábjain, nagy elismeréssel nyilatkozott Pannról, akinek alkotásai Klebelsberg Kunó minisztert és Jászai Mari színművésznőt is lenyűgözték. A Népszava így írt 1925. évi március 29-i számában a tárlatról: „A Nemzeti Szalonban bemutatott gazdag anyag egy általános értelemben vett nagyértékű művészt reprezentál. A pasztell a technikája Abel Pannak […] ennek az omlós, simuló és behízelgő technikának minden titkával, kihasználhatósági lehetőségével tisztában van. […] A finomságoknak, a könnyed játékosságnak szinte ördöngös virtuóza. Mindent a képe tartalmiságának, hangulatának rendel alá a megcsinálást illetően. Komor és zord, ahol a biblikus téma is az, csapongó fantaszta, amikor valami meseszerűség hangulatát akarja érzékíteni. Poétikus és a lírai érzelmesség hárfáját épp úgy tudja pöngetni, mint egy régi drámai hangszer húrját.”
A Pusztítás és teremtés tárlat a festő képein túl több egykori újságcikket is bemutat, melyek egytől-egyig Pann budapesti látogatásaikor születtek. 1926-ban újfent kiállították műveit, ekkor már az oroszországi pogromról készült sorozatát is bemutathatta, a jeles képzőművészeti eseményekről többek között a Múlt és Jövő, a Magyarság, a Magyar Hírlap, az Ország-Világ és a Színházi Élet is beszámolt. Maga Pann elismerően nyilatkozott Munkácsy Mihály művészetéről, mely állítása szerint nagy hatást gyakorolt rá.
Ha oktatási anyagként akarnék bemutatni egy cionista képzőművészt, akkor semmiképpen nem Abel Pannt választanám – mondta a kiállításmegnyitón Zima András történész, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény igazgatója, aki szerint Pann témái, a bibliai jelentek abszolút részei a cionista mítoszalkotásnak, ám a művész képeivel nem lehet tömegeket megszólítani, Pann egyáltalán nem propagandisztikus. Valóban, Abel Pann alkotásai bármennyire ismert témával foglalkoznak is, mégsem didaktikusak. Valami finom, vallásos misztikusság teszi egyedivé őket.
Infó: A Pusztítás és teremtés tárlat október 20-ig, hétfőtől péntekig 14 és 18 óra között látogatható a 2B Galériában.
Összhangzat
A kiállítás megnyitóján megtapasztalhattuk, miként működik együtt a képzőművészet és a zene, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium növendékei adtak elő a Kuti Sándor és Zikmund Schul műveiből – mindkét zeneszerző a holokausztban vesztette életét. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója és Benkő Szabolcs, a szakgimnázium igazgatója együttműködési megállapodást írtak alá, mely alapján az egyetemi gyakorlóiskola diákjai múzeumpedagógiai, edukációs és egyéb programokon vehetnek részt, továbbá fellépési lehetőséget kapnak a múzeum eseményein.
