Jön a 17 milliárdos ítélet, legkésőbb januárban kasszához járulhat az e-jegy-ügy perének a győztese

A BKK hatalmas összeget követel a német cégtől.

Októberben várhatóan egy hetes tárgyalássorozat után hoz ítéletet a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított perben – értesült lapunk. A döntéshozatalra 60 napja van a testületnek, így az ítélet még az idei évben megszületik. A Népszava ügyre rálátó forrása szerint nem várható sem további tárgyalási napok kitűzése, sem egyéb halasztó körülmény. Az ítélet elvben azonnal végrehajtható lesz, így a győztes fél már januárban a kasszához vonulhat, bezsebelve a bíróság által megítélt milliárdokat.

A keresetet 2021 szeptemberében beadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több tételben összesen 25 millió euró és hétmilliárd forint megfizetését kéri kamatostól. Ezzel szemben áll a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére 91 millió euróért (28 milliárdért) vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) 8 milliárd forintos kártérítési igénye. Ennek jelentős részét az állásidő miatti kár tette ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódtak. A bíróság azonban dönthet úgy is, hogy csupán a követelések egy részének ad helyt.

Az e-jegy bevezetését már Demszky Gábor főpolgármestersége idején is tervezték, de érdemben a Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK kezdett hozzá 2010-ben, már Tarlós István városvezetése idején. Az átadás határidejét akkor 2013-ra tették. De a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes német Scheidt & Bachmann (S&B) céggel. Ám az akkor átadási határidőként megjelölt 2018-ra a rendszer nem készült el, a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyek azóta is használhatatlanul porosodnak egy raktárban.

A városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel. De amikor a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmondta a hitelszerződést a szállító lejárt bankgaranciái miatt, már nem volt mire várni. A BKK ezután akkor se tudott volna fizetni a S&B-nak, ha akart volna. A fővárosi közlekedésszervező cég 2018 novemberében azonnali határidővel felmondta a kontraktust. Az indoklás szerint az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére vállalkozó S&B a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött. Tarlós menesztette a BKK akkori vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt, és sietett leszögezni: a fővárost nem érte anyagi kár. Ehhez képest a BKK számviteli nyilvántartásai szerint a projektre 9,823 milliárd forintot költöttek.

Walter Katalin a BKK jelenlegi vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy a leszállított eszközök semmire sem használhatóak.

Az egészet a legelejéről kellett újrakezdeni. (Ezt a hiátust próbálják betölteni a BKK fejlesztette BudapestGo applikációjával, amelyen elektronikusan is megvásárolhatóak a bérletek és „időalapú jegyek” is válthatóak.)

A budapesti elektronikus jegyrendszer, a Rigó koncepciója a Londonban akkor bevezetett felhőalapú és érintésmentes bankkártyákat is elfogadó fizetési rendszerre épült, melyben az utazási jogosultságot (bérletet, jegyet) nem a kártyán, hanem egy központi szerveren tárolják és így akár egy bankkártyával is lehet utazni - magyarázta a Népszavának Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, aki szerint a legkorszerűbb technológiát szerették volna Budapesten meghonosítani. Az érintésmentes bankkártyás tömegközlekedési jegyrendszer azóta világszerte elterjedt New Yorktól a cseh kisvárosokig. A győztes Scheidt&Bachmannak képesnek kellett volna lenni egy ilyen rendszert megvalósítására, ahogy ez évekkel később sikerült is nekik, hiszen Hollandiában a Rigóval megegyező logikára épülő országos bankkártyás jegyrendszernél volt beszállító. Csakhogy ez a budapesti határidő után 5 évvel történt, addigra a technológia világszerte elterjedt és akkorra már láthatóan a S&B is rendelkezett ezzel a tudással.

„Ha ma kezdenénk bele egy ilyen beruházásba, akkor se tudnánk nagyon mást megvalósítani, mint azt, ami a Rigó technikai előírása volt - bízom benne, hogy a 100E reptéri busz után, ahol ugyanez a technológia valósult meg Pay and Go néven, a BKK is belekezd a rendszer kiterjesztésébe teljes Budapestre” – teszi hozzá a közlekedési szakember.

A Népszava eredeti e-jegy projekt bukását firtató kérdésére válaszolva Vitézy Dávid felidézte, hogy a beruházás megvalósításához az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) kínálta a legkönnyebben elérhető finanszírozási feltételeket, cserébe a saját tendereztetési szabályait kellett alkalmazni. Az EBRD tender szabályai szerint a BKK köteles volt az S&B-t kihirdetni győztesként, mivel ő tette a legolcsóbb árajánlatot. A beruházás legfontosabb eleme a fizikai infrastruktúra, az új jegykezelők és a metrókapuk kiépítése lett volna, amiben a német cégnek volt is tapasztalata, a szoftver kapcsán pedig a hongkongi metrótársaság bevonását ígérte. Az új technológiából eredő kockázatokat a BKK szerződéses megoldásokkal igyekezett csökkenteni, de a fővárosi cég végül nem tudta kikényszeríteni az S&B teljesítését – összegez Vitézy Dávid.

– teszi hozzá a BKK egykori vezérigazgatója, bár továbbra is úgy gondolja, hogy 2014-2017 közötti időszakban egy szakmailag felkészültebb BKK-vezetés sokat tehetett volna a projekt sikeréért. Többek között úgy, hogy nem enged az S&B kérésének és nem módosítják menet közben a szállítói szerződést, megkönnyítve ezzel az S&B számára a projekt megvalósításának halogatását és meghiúsítását.