Nincs még egy olyan statisztikai adat Magyarországon, mint amilyen a mindenkori augusztusi évesített infláció mértéke, amely szakmai megítélésétől függetlenül, milliók életére kihat. Ez 2023-ban, a KSH mérései szerint, átlagosan 16,4 százalékosnak bizonyult. A nyugdíjasokat ennél jobban, 17,2 százalékos mértékben sújtotta az ütemében ugyan fokozatosan lassuló, de továbbra is - és még hosszú ideg - az Európai Unióban legjelentősebb pénzromlási ütem.
A kormány, ha a korábbi esztendők gyakorlatát folytatja, akkor az utóbbi számot veszi figyelembe a novemberben esedékes nyugdíjkorrekciónál, belekalkulálva az év hátralévő részében még várható árváltozásokat is. Mivel idén januárban 15 százalékkal emelték a nyugellátások összegét így ennek figyelembevételével dőlhet el a kiegészítés mértéke. Viszont az már nem kérdéses, hogy túl optimisták voltak azok a kormányzati jóslatok, amelyek már októberre várták az egyszámjegyű drágulást. A mindenkori véleményét rendszeresen módosító Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is elismerte, hogy az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt várták, s ennek okát kizárólag a magas üzemanyagárakban és a megemelkedett tranzitköltségekben jelölte meg, elhárítván ezzel a kormányzati felelősséget. Hiszen - mint mondta - intézkedéseik „továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítja le az árakat, a kereskedelmi üzletek közötti öldöklő a küzdelem”. A Nagy-féle hatékonyságnak azonban vajmi kevésbé jelét látni, a vásárlói fogyasztások mérséklődésének annál inkább, hiszen az üzemanyagoknál főszezonnak számító nyári hónapokban is csaknem negyedével csökkent az eladott termékek mennyisége. S az élelmiszer-kereskedelmi üzletláncok forgalma is - a kötelezően előírt, egyre növekvő árengedmények ellenére - mérséklődik. Az online árfigyelő rendszer sem tett csodát, legfeljebb abból a szempontból bizonyult hasznosnak, hogy a még mindig, évesítetten 20 százalék körüli értékre emelkedő élelmiszerárak közül a vásárlók, ha tehetik, akkor a számukra a legkisebb többletterhet képviselő árukat válasszák ki.
Nehéz szétszálazni, hogy az áremelkedési hullám mérséklésében milyen szerepe van az MNB ugyan másfél éves késést szenvedett, de végre következetessé és kiszámíthatóvá vált kamatpolitikájának, s az ezzel szembemenő kormányzati intézkedéseknek, amelyek a kereskedelmi forgalom csökkenése miatt elmaradó adóbevételeket, például a kamatokat terhelő adók elviselhetetlen mértékűvé duzzasztásával próbálja kompenzálni.
Az kétségtelen tény, hogy a hosszabb távú vállalati és a lakossági inflációs várakozások az év eleje óta mérséklődtek, de az idén kétségtelenül bekövetkező, az előző évi rekordmagasságú dráguláshoz képest egyszámjegyű áremelkedési ütemet legfeljebb a statisztikusok fogják megérezni. Az emberek továbbra sem hisznek az életkörülményeik javulásában. Gyakran felidézhető a mai Magyarországon az a régi mondás, hogy az infláció olyan, mint a bűn. Minden kormányzat üldözi, de gyakorolja is.