Mára 37 ezer idegen faj jelent meg új környezetben a Földön, ezek közül 3500 veszélyezteti új élőhelyét a termések elpusztításával, őshonos fajok kiszorításával, vízterületek szennyezésével, betegségek terjesztésével, a talaj katasztrófákhoz vezető átalakításával - olvasható az ENSZ Kormányközi Biodiverzitás- és Ökoszisztéma-platform Szolgálatok (IPBES) jelentésében. Az emberi tevékenység, gyakran az utazás vagy a kereskedelem példátlan módon segíti ezeknek a fajoknak a terjedését, amelyek között állatok, növények és más élő szervezetek vannak: évente 200 új idegen fajt jegyeznek fel a tudósok. Mára a károk pénzben mintegy 423 milliárd dollára tehetők világszerte, 1970 óta minden évtizedben megnégyszereződtek. “Ez a szám nagyon-nagyon alulbecsült, ez csak a jéghegy csúcsa” - mondta CNN-nek Helen Roy a jelentés társszerzője. A tudósok szerint 2050-re az invazív fajok száma egyharmaddal lesz több, mint 2025-ben. “Tudjuk, hogy a helyzet változni fog, tudjuk, hogy a klímaváltozás rosszabbodik, így az invazív fajok által jelentett fenyegetés is súlyosabb lesz” - tette hozzá Roy.
Az idegen fajok emberek révén kerülnek új környezetbe, és invazívvá akkor válnak, amikor ott meghonosodnak, és negatív hatással vannak a biodiverzitásra és az ökoszisztémára, beleértve az emberek életmódját is. Számos példa van ezekre, az Afrikában folyókat, tavakat ellepő vízijácinttól kezdve a karib-tengeri helyi halászterületeket tönkretevő oroszlánhalakon és a guam-szigeti madárvilágot eltüntető barna fakígyón át a Nagy Tavakat benépesítő zebrakagylókig. Máshol a szúnyogok Zika-vírust, nyugat-nílusi lázt és maláriát terjesztenek azokon az új területeken, ahol megjelennek. A biodiverzitás csökkenésének a legfőbb oka az invazív fajok meghonosodása, amelyek olyan életközösségek egész hálózatát képesek eltüntetni, amelyektől az emberek is függenek: a jelentés az eltűnt fajok 60 százalékát az invazív fajok számlájára írja. A nem őshonos száraz fű és bozót táplálta a maui (Maui a Hawaii-szigetcsoport második legnagyobb szigete) tüzet is, amely példátlan volt az USA történetében. A klímaváltozás tovább erősíti az invazív fajok terjedését.
A tudósok szerint azonban van remény, szerintük az emberiség meg tudja állítani menetelésüket. Az első és legfontosabb a megelőzés, különösen, ha tengeri élőhelyekről van szó. Ez szigorú importellenőrzéseket és korai figyelmeztető rendszerek kiépítését jelenti, amelyek már a kezdeti szórványos megjelenéskor figyelmeztetnek. Azokon a helyeken - különösen szigeteken -, ahol már meghonosodtak, írtani kell őket. A múlt évben a világ kormányai elfogadták a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitás Kerettervet, amely szerint legalább 50 százalékkal kell csökkenteni az idegen fajok számát 2050-re.
A szakértők rendkívül fontos lenne az aktív fellépés, ám hiába fogadott el az ENSZ nemrég célkitűzést az invazív fajok számának csökkentésére, a már behurcolt létformák elleni küzdelemre, az országok 84 százalékában nincsenek erre vonatkozó jogszabályok.
Invazív fajok a hazai vizekben
A hazai vizekben jelenleg 60 idegenhonos halfajt észleltek már, amely majdnem annyi, mint az őshonos fajok száma. Ezek jelentős része sügérféle, de a legjobban például a naphal terjedt el - írja a greendex.hu. A Balaton elszigetelt rendszernek tekinthető, de a vízgyűjtő területén több mint 200 halastó található, melyek az invazív fajok terjedésének legfontosabb kiindulópontjai. A Balaton teljes vízgyűjtő területén 68 halfaj előfordulásáról van adat, ezekből 29 idegenhonos. A leggyakoribbak az ezüstkárász, a kínai razbóra, és a naphal. Már van, ahol csak idegenhonos halakat lehet fogni. Nemrég a Hévízi-tóban találtak újabb invazív halfajt. Az eredetileg Brazíliában és Bolíviában őshonos vértesharcsának már nem csupán több példányát, de a fészkét is megfigyelhették a búvárok a tó mélyén.
